Oeconomus posztja - posztok.hu

Meddig erősödhet még a rubel árfolyama? – OecoGlobus

A rubel árfolyama az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanását követően a várakozásoknak megfelelően meredek zuhanásba kezdett. Ennek egyik oka, hogy Oroszország hamar a nemzetközi kapcsolatrendszer kitaszítottjává vált, ugyanis a nyugati államok jelentős része elfordult tőle, és szankciós politikák kereszttüzébe került. Ennek ellenére és sokak meglepetésére az orosz deviza azonban napjainkra képes volt visszaerősödni, sőt még a korábbi szintnél is magasabb tartományba erősödött. Rövid cikkünkben arra keressük a választ, hogyan sikerült mindezt Moszkvának elérnie. Egyáltalán volt ebben szerepe az orosz vezetésnek?

🤝Közvetlenül a háború kitörése előtt, nagyjából 90 rubel tett ki egy eurót. Az agresszió kezdetén a szakemberek egybehangzóan rövid, gyors lefolyású harcokra számítottak. Azonban az ukrán ellenállás a vártnál sokkalta erőteljesebbnek bizonyult, ezzel egyidejűleg pedig a nyugati hatalmak is komoly válaszlépésekre szánták el magukat. Ezen tényezők együttesen az orosz fizetőeszköz súlyos értékvesztését eredményeztek. A rubel korábbi árfolyama közel felére esett vissza, a háború első heteiben 170 rubel ért egy eurót. Tovább nehezítette Oroszország helyzetét, hogy a tőzsdezárlatok, illetve a mérséklődő importok okán a hazai deviza piaca súlyosan beszűkült. Az ez idáig precedens nélküli eseményekre az orosz jegybank azonnal reagált: korlátozta a rubel átválthatóságának lehetőségét, valamint jelentősen (20 százalékra) megemelte annak kamatát. Moszkva számolt az apadó, nyugati irányú áruforgalom nyomán beálló költségvetési hiánnyal is, amely ledolgozására megfontolt stratégiát alkalmazott. Megemlítendő, hogy az orosz kereskedelmi mutatók főként a rendkívül magas energiaárak miatt hatalmas többletet mutattak 2022 elejére. Ezeket az összegeket ezután ún. jóléti alapokba delegálták, amelyek rendeltetésük szerint képesek voltak ellensúlyozni a költségvetés kieső részét.

Globális viszonylatban az látható, hogy Afrika, Kína, valamint India továbbra is szállít javakat Oroszországba, ám nyugati irányból az orosz import tulajdonképpen megszűnt létezni. Nincsen jelenleg olyan nyugat-európai állam, amelyik szívesen kereskedne Oroszországgal, az orosz értékpapírok iránti kereslet is gyakorlatilag megszűnt. Az export oldalon Moszkva továbbra is kifejezetten aktív, kiemelten igaz ez az energiahordozókra: A szénhidrogén-export átlagosan napi 1 milliárd dolláros bevételt generál számára, miközben gázt is nagy mennyiségben szolgáltat az Európai Unió tagállamainak. A szankciók ugyanis óvatosan viszonyultak az energiaimportok kérdéséhez, azok zavartalanságát nem ingatták meg. Ráadásul az újkeletű geopolitikai instabilitás még inkább felkorbácsolta az energiaárakat, ezáltal Oroszország pozíciója még inkább megerősödött.

Mindeközben a rubelnek gyakorlatilag nem létezett valódi piaca. Éppen ezért az árfolyam megfelelő szinten tartása kizárólag mesterséges eljárások útján volt lehetséges. Első lépésként a lakosságot, illetve a külföldi cégeket és vállalatokat kitiltották a belső (onshore) rubelpiacról. Így az érintettek képtelenek tartalékaikat értékállóbb devizákra (EUR, USD) cserélni. Ezt követően még jó néhány megszorítás került bevezetésre, melyek egytől egyig a rubel megerősítését célozták: Az exportőrök kötelesek bevételeik minimum 80%-át külföldi devizáról rubelre váltani, a lakossági devizaletétek kamatait pedig szintén hazai pénznemben fizetik a bankok. Emellett a tőzsdéken a külföldiek nem kereskedhetnek értékpapírokkal.

A felsorolt intézkedéseknek köszönhetően Oroszországnak sikerült, ha rendhagyó lépésekkel is, de megmentenie devizája árfolyamát az összeomlástól. Államcsőd annak ellenére sem fenyeget, hogy a rubelnek, de facto nincsen külföldi (offshore) piaca. Ám ezzel együtt az orosz gazdaság nincsen könnyű helyzetben. A Kreml igyekszik amennyire csak lehetséges palástolni a nehézségeket, azonban az izoláció idővel szűkebb termékkínálat és számottevő GDP csökkenés formájában érzékelhető lesz az orosz nép számára is.