Kiugró kiskereskedelmi forgalom támogathatja a gazdaság...

Kiugró kiskereskedelmi forgalom támogathatja a gazdasági növekedést 2022 első negyedévében – OecoFocus

A KSH által április 6-án publikált adatok azt mutatják, hogy a februári kiskereskedelmi forgalom 9,8%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ez a szám az elmúlt két évtized legmagasabb dinamikája a szektor bővülését tekintve. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,4%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 14,6%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,0%-kal emelkedett az értékesítés volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. 2022. január–februárban a forgalom 7,0%-kal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. Az adat egybevág az idei évre vonatkozó előzetes várakozásokkal, amely szerint a belsőfogyasztás lehet 2022-ben a gazdasági növekedés motorja. Továbbá azt is érdemes látni, hogy a kiskereskedelmi szektor teljesítménye már jelentősen meghaladta a koronavírus-válság előtti szintet.

A részleteket tekintve az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmen belül 76%-os részesedéssel rendelkező a vegyes kereskedelmet bonyolító üzletek értékesítési volumene 3,2%-kal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9%-kal emelkedett. Eközben a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene lényegesen nagyobb léptékben bővült, összességében 14,6%-kal volt nagyobb a megelőző év azonos időszakánál. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 50%-kal, a textil-, ruházati és lábbeli üzletekben 40%-kal, a gyógyszer-, gyógyászati termék-, illatszerüzletekben 16%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 15%-kal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12%-kal, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 9,1%-kal növekedett. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,1%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,2%-kal bővült, folytatva az évek óta tartó növekvő tendenciát.

Milyen hatások húzódnak meg az adatokból kirajzolódó tendenciák mögött?

Az elmúlt hónapok tendenciáit vizsgálva, ellentétes irányú folyamatokat láthatunk. A kedvező adatokra árnyat vet a nemzetközi szintről begyűrűző árnyomás, amelyet a háború által okozott költségsokkok továbbemelnek. Az MNB márciusi inflációs jelentése alapján az idei év során átlagosan 7,5–9,8%-os infláció is megvalósulhat. Ennek megfékezésére több kormányzati intézkedés van érvényben, mint egyes élelmiszerek esetében az ár-stop. E tekintetben érdemes látni, hogy az április 3-i választások utáni első nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta, maradhatnak az árstopok, a kormány továbbra is a családok védelmére helyezni a hangsúlyt. Továbbá az elmúlt hónapok során a kormányzat olyan lépésekkel is igyekezett családok terheit mérsékelni, mint a családok szja-visszatérítése, vagy a 13. havi nyugdíj. E tételek összességében 1000 milliárd forint feletti többletjövedelem-kiáramlását tették lehetővé a gazdaságba. Ugyanakkor, még ha a költségvetés számára ez megemelt kiadást is jelentett, a gazdaság általános élénkítésén kívül, magukat az állami bevételek is serkenthetik, többek között áfa formájában, hozzájárulva a költségvetési egyensúly fenntartásához.

A kedvező folyamatokat a jelentős bérnövekedés is támogatja. A minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus, 20% körüli emelése fontos eleme e folyamatnak, amely a magasabb bérkategóriákra is kifejti hatását. A KSH márciusban publikálta az idei év első hónapjára vonatkozó, a bérek 2022-es változására vonatkozó első adatot, amely indikációt jelenthet az év hátralévő hónapjaira nézve is. Ez alapján januárban a bruttó átlagkereset 13,7%-kal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 14,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. (A nettó bérek dinamikusabb emelkedése mögött olyan intézkedések húzódnak meg, mint a fiatalok SZJA-mentessége.) A februárra vonatkozó nettó kereseti adatokban rendkívüli kiugrást láthatunk, a családok SZJA-visszatérítése miatt. Utóbbi adatot április 26-án publikálja a KSH.