Változó fókuszok a német járműiparban az orosz–ukrán h...

Változó fókuszok a német járműiparban az orosz–ukrán háború nyomán – OecoGlobus

️Az ukrajnai invázió okán Oroszországgal szemben foganatosított „nyugati” szankciók és egyéb válaszlépések ugyan jelentős terhet rónak az agresszorra magára, egyidejűleg az Európai Unió tagállamait, így Németországot is érzékenyen érintik. Elemzésünkben a háborús konfliktus nyomán, ismét a német gépjárműipart érintő legrelevánsabb következményeket és felmerülő nehézségeket járjuk körbe. Előre bocsájthatjuk, hogy a fókuszok nagy valószínűséggel változni fognak.

Elsőként azt érdemes kiemelni, hogy a német gépjárműgyártás számára Oroszország meghatározó piacot jelent. A németek 2021-ben, összesen 1,6 millió új autót értékesítettek a föderáción belül. Mindez a világpiaci részesedés 2,3%-át jelentette, a tíz legnépszerűbb típus közül pedig négy a Volkswagen csoporthoz tartozott. A konszern teljes oroszországi befektetése ebben az évben kétmilliárd eurós értékre volt tehető, és 118 ezer gépkocsi és 150 ezer motorkerékpár készült el a VW kalugai üzemében. (A Moszkvától délnyugatra található Kaluga az utóbbi években az orosz autógyártás fellegvárává vált, ahol egyébiránt komoly beszállítói hálózat is létrejött.) Ehhez képest, az orosz autóipar 2022-ben nagyjából a felére eshet visszai Ferdinand Dudenhöffer, a duisburgi Volkswagen központ vezetője szerint. Már a 2008/2009-es gazdasági válság és a Krím-félsziget bekebelezése is megingatta valamelyest az autógyártók befektetési hajlandóságát, ám a háborús expanzió mindeddig nem tapasztalt visszavonulást válthat ki. A Volkswagen, valamint a Mercedes Benz is hozzáfogtak oroszországi üzleteik és egyéb gépkocsigyártáshoz kapcsolódó létesítményeik befagyasztásához. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy nem exportálnak már sem alkatrészeket, sem kész gépjárműveket. A gyártási folyamatok számottevő része egyébként is orosz területen zajlott, hiszen így az érdekelteknek nem kellett megfizetniük az esetenként igencsak magas vámokat, lévén EU-n kívüli kereskedelem történt volna. Az említett cégóriásokkal hasonló döntést hoz(ott) már többek között a General Motors, a Ford, a Mazda, a Mitsubishi, a Honda, a Volvo, a Toyota, a Hyundai, a Kia, a Porsche, a Jaguar, a Harley Davidson, a Daimler, illetve mások is igyekeznek elhagyni Moszkvát és Kalugát, visszavetve ezzel az ország járműiparát és eladásait. A világpolitikai folyamatok tehát nagy mértékben hatnak az érintett iparágakra, régóta működő és mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködések kerülnek felszámolásra. Ráadásul a német gépjárműgyártás sorsát egy korábban elképzelhetetlennek vélt belpolitikai fordulat is formálni fogja.

A Kreml agresszív külpolitikai állásfoglalását látva teljességgel világossá vált, hogy az Európai Unió által képviselt pacifista szemléletmód semmiképpen sem tartható fenn tovább. Az számos EU-s és NATO vezető szerint minden eshetőségre fel kell készülniük, különösképen a háború esetleges eszkalációjára. Németország ezen célkitűzés jegyében példátlan lépéseket tett: Olaf Scholz kancellár 2022. február 27-én 100 milliárd eurós haderőfejlesztési programot jelentett be és a védelmi költségvetés várhatóan a GDP 2%-a fölé fog emelkedni. Látnunk kell, hogy ez a lépés a gépjárműgyártásra is rányomhatja a bélyegét, a változások azonban nem feltétlenül lesznek negatívak. Mivel minden bizonnyal megnő majd a kereslet azokra a szakemberekre, akik hadászati eszközök konstruálásához és összeszereléséhez nélkülözhetetlen tudással rendelkeznek, Németország képes lesz új munkahelyeket teremteni. A kormányzat esetlegesen átcsoportosíthatja azokat az alkalmazottakat, akik korábban az autógyártási szegmensben tevékenykedtek. A hadiiparra fordított költségvetés emelkedésének híre azonnal mozgósította a beruházni vágyó és ezáltal profitot remélő vállalatokat, így a düsseldorfi székhelyű Rheinmetall-t is. A cég ajánlatot tett a német kormányzat számára, amely keretein belül 42 milliárd euró összértékben vállalná harckocsik, lőszerek és egyéb hadászati eszközök biztosítását a Bundeswehr (azaz a német haderő) számára. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója szerint az orosz-ukrán konfliktus „középtávon akár évi kétmilliárd eurós többletforgalmat jelenthet.” A vállalat egyéb iránt az elmúlt években rengeteg hadiipari terméket szállított Magyarországra, tekintélyes beruházásokkal van jelen hazánkban.