Milyen termékekből meghatározó ukrán és orosz kivitel ...

Milyen termékekből meghatározó ukrán és orosz kivitel a világgazdaságban? – OecoGlobus

A globális ellátási láncok az elmúlt két év során régóta nem tapasztalt nehézségekkel voltak kénytelenek megbirkózni. Az új típusú koronavírus járvány kitörését követő időszakot elbocsátási hullámok, gyárleállások, valamint folyamatos bizonytalanság jellemezte. Az egyébként sem túl bíztató szituációt minden bizonnyal tovább eszkalálja majd az Oroszország és Ukrajna között nemrégiben fellángolt fegyveres konfliktus, illetve annak a világgazdaságot befolyásoló hatásai. A nyugati kormányok és a Kreml között dúló szankcióháború kárvallottjainak köre meglehetősen szélesnek mondható. Bejegyzésünkben annak járunk utána, hogy az elhúzódó harcok milyen fennakadásokat okozhatnak a két ország legfontosabb exportcikkeinek tekintetében.

Az Ukrajna által exportált javak közül kiemelt figyelem illeti meg a neont, hiszen a világkereskedelmi forgalomba kerülő mennyiség 70%-a innen származik. A neon helyzete azért is specifikus, mert az előállításához szükséges neongáz az orosz acélgyártás egyik mellékterméke, amely Ukrajnában kerül megtisztításra. A két állam gazdasági működése tehát ezen a ponton erőteljesen összefonódik. Ez annak köszönhetően alakult így, hogy Oroszország a Szovjetunió fennállásának idején a neonra, mint a jövőbeli hadviselés és űrkutatás egyik elengedhetetlen alapanyagaként tekintett, éppen ezért megszűrte a nehézipari melléktermékek közül. Mára ezt az eljárást egyre inkább elenyésző mértékben alkalmazzák az államok, Moszkva azonban – valószínűsíthetően stratégiai megfontolásból – kitart mellette, ezáltal számottevő mértékben képes belőle profitálni. Mivel napjainkban a neont leginkább chipek és egyéb elektronikai eszközök előállításához használják, az export lassulása fennakadásokat eredményezhet például az autóiparban. Tévedés azonban azt feltételezni, hogy ez csupán harmadik országokat érinthet: A teljes orosz technológiai szektor megsínyli majd a korlátozott külpiaci jelenlétet, fejlődése könnyedén megrekedhet. Ráadásul Moszkvának fel kell készülnie további szankciók (embargók, tiltások, egyéb korlátozások) kivédésre is.

Az orosz kivitel hasonlóan fajsúlyos részét képezi a palládium, amely egy értékes – mindenekelőtt szenzorok és mikrochipek készítésénél használatos – platinafém. A szakemberek már a Krím-félsziget annektálását követően afféle csodafegyverként tekintettek rá, amellyel Moszkva képes lesz ellensúlyozni a nyugati válaszlépések okozta gazdasági károkat. Szerepe a jelenlegi helyzetben még inkább felértékelődhet, hiszen esetünkben mind a katonai műveletek brutalitása, mind a retorziók súlyossága sokkalta komolyabb. Az orosz Nornickel nevű cég egymagában teszi ki a globális palládiumkitermelés 40%-át. Ennek tudatában aligha meglepő, hogy a fém elképesztően megdrágult, egyetlen unciája immáron 2700 USD-be, azaz 922 ezer forintba kerül.

🧩Amennyiben a két említett termék orosz, illetve ukrán kiviteli lehetőségei megrekednek, az importáló országok kénytelenek lesznek alternatívákat keresni az átmeneti – elhúzódó háborús állapotok esetén tartós – hiányok enyhítésére. Tajvan, mint a chipgyártás úttörője, optimista jóslatokba bocsátkozott, akár csak a dél-koreai székhelyű SK Hynix. A cég nyilatkozata alapján elmondható, hogy felkészülve a csatározások okozataira, nagy mennyiséget halmoztak fel mindkét alapanyagból, amelyek a chipgyártáshoz nélkülözhetetlenek. Azonban meg kell jegyeznünk: ez a lépés csupán átmeneti megoldásként szolgál, hosszabb távon mindenképpen szükséges lesz további forrásokat importálni. Illetve látnunk kell azt is, hogy az érintettek tapintható szkepszissel viseltettek Vlagyimir Putyin inváziója iránt, nem számoltak egy ekkora kiterjedésű expanzió bekövetkezésével. Ennek kapcsán az összegyűjtött tartalékok valós nagyságában is van okunk kételkedni.

Ukrajna esetében nem csupán a külföldön értékesíteni kívánt javak megtermelése ütközik majd tetemes problémákba a jövőben, de a szállítás kivitelezése is. A logisztikai nehézségek legfőbb eredőit a kikötőket és vasútvonalakat ért katonai csapások jelentik. Mariupol és Odessza (Ukrajna két kiemelt fontosságú kikötővárosa) folyamatos támadások alatt áll. Ennek okán az ukrán gyárak és egyéb termelésben érdekelt létesítmények nem jutnak alapanyagokhoz, amelyekből végtermékeket készíthetnének. Tekintettel arra, hogy a szállítási árak már a krízist megelőzően is magasak voltak, a munkafolyamatok körülményessége további, korábban még nem tapasztalt drágulást eredményez majd. Az árnövekmények ráadásul nem csupán földön és vízen, de a zárolt légterek miatt a levegőben is fennállnak majd.

A nemzetközi kereskedelem történetében nem volt még precedens ilyen mértékű és ennyi különböző szektort érintő szankciós szabályozásokra. Tekintve, hogy Oroszország és Ukrajna közösen a világ teljes búzaexportjának egyharmadát, napraforgóolaj exportjának négyötödét és kukoricaexportjának egyötödét adja, az élelmezésbiztonság szempontjából sem elhanyagolható kérdés, hogy mikor ér véget közöttük a háború. Amennyiben a jelenlegi állapotok sokáig elhúzódnak, úgy a különböző termékek, élelmiszerek és az energiaárak drasztikus növekedésére (is) számíthatunk.