2022 első félévében Franciaország tölti be az EU Tanác...

2022 első félévében Franciaország tölti be az EU Tanácsának elnökségét – OecoGlobus

Mit jelent az EU Tanács soros elnöksége?

Az Európai Tanács határozza meg az EU általános politikai irányvonalát és prioritásait. Az Európai Tanács az EU politikai törekvéseit oly módon irányozza elő, hogy ülésein „stratégiai menetrendet” fogadott el, amelyben meghatározta a hosszabb távú uniós intézkedések kiemelt területeit. Az Európai Tanács tagjai a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke. A Tanács elnökségét – röviden összefoglalva – félévente más-más uniós tagállam tölti be.

Mit várhatunk a francia elnökség során?

Jelenleg, 2022 első felében elnökségét Franciaország tölti be, az időszak prioritásait a következő jelmondat fejezi ki: „Fellendülés, erő és a hovatartozás érzése”. E célkitűzések részleteit a következő elemek alkotják:

- Fellendülés, hogy Európában elérhető legyen a zöld és digitális átállás;
- Új európai növekedési modell kialakítására is sor kerülhet.

E célok számos elemből állnak, tartalmazzák egy új növekedési és befektetési modell felállítását az Európai Unió és az euróövezet számára, amely magába foglalja a közös európai hitelfelvételből finanszírozott történelmi fellendülési tervet, amely segíthet Európának leküzdeni a válságot. Ugyanakkor az Európa szociális modelljének védelme is a tervek részét képezi: Emmanuel Macron francia államfő az európai minimálbér irányába mozdulna el, de erősítené az európai ipar szerepét is. Emellett szerinte a járvány utáni gazdaságnak új költségvetési szabályokra van szüksége (felülírva a maastrichti deficit és államadósság kritériumokat).

További célok:

- Erő az európai értékek és érdekek védelméhez és előmozdításához;
- A hovatartozás érzése, hogy kultúránk, értékeink és közös történelmünk nyomán kialakíthassuk és továbbfejleszthessük a közös európai jövőképet;
- Az európai szuverenitásra vonatkozó menetrend megvalósítása, azaz Európa azon képességének kiépítése, hogy megállja a helyét a mai világban, továbbá megvédje értékeit és érdekeit;
- Egy „emberibb léptékű” Európa megteremtése.

Utóbbiak esetében Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke így fogalmazott: „Ha a 2022. január 1-jétől június 30-ig tartó elnökségünk célját egyetlen mondatban kellene összefoglalnom, akkor az így szólna: a határainkon belüli együttműködésen alapuló Európától el kell mozdulnunk egy olyan Európa felé, amely erőt mutat a világban, teljes mértékben szuverén, önálló döntéseket hoz, és saját maga határoz a sorsáról.” Emellett hangsúlyozta, hogy az európai összetartozás érzését szükséges erősíteni, közös uniós jövőkép építésével a kultúra, az értékek és a közös történelem révén. Ennek részeként az Erasmus program sikerére támaszkodva a francia elnökség hat hónapos "európai polgári szolgálatot" is kialakítana minden 25 év alatti fiatal számára.

A francia elnökség magyar perspektívából több területen tartalmaz közös prioritásokat:

• Orbán Viktor miniszterelnök 2021. februárjában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó című eseményén a Gazdaságújraindítási Terv ismertetése során hangsúlyozta, az EU erős szövetségese lesz a zöldenergia, körforgásos gazdaság, magyar gazdaság teljes digitalizálása során.

• Franciaország az atomenergia zöld energiaforrásként való elfogadtatását szorgalmazza. (Az energiaválságról korábban a hiánygazdaság kapcsán írtunk, link a bejegyzés alján.) A francia elnök és a visegrádi négyek 2021 decemberében erről és a schengeni terület határainak megerősítéséről is egyeztettek Budapesten.

• A hazai gazdaság számára is prioritás volt a gazdasági újranyitás, ebben Magyarország esetében a piaci alapú finanszírozás és hitelfelvétel jutott központi szerephez. Továbbá a deficit és államadósság évről évre történő mérséklése is fontos törekvés. Miközben – a francia elnökség prioritásaival összhangban – az ipari szektor fejlesztése és a Magyarországon működő nagyvállalatokkal való stratégiai megállapodások megkötése a hazai gazdaságpolitika évtizedes célja.

• Emellett hazánk esetében is elsődlegesek voltak a szociális célkitűzések, közöttük a fiatalok munkaerőpiacra lépésének előmozdítása (munkaerő-piaci tapasztalat gyűjtése), vagy a minimálbér nagyléptékű emelése, amely 2022 januárjától 20%-kal emelkedhetett. (Utóbbiról bővebben írtunk az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján.)

Emmanuel Macron és Orbán Viktor 2021 decemberében Budapesten találkoztak. (Ezt megelőzően utoljára 2007-ben járt francia elnök Magyarországon.) A két állami vezető több témában fejezték ki együttműködési szándékát, mint például az európai szuverenitás, amely nem lehetséges az európai határvédelem, saját védelmi ipar, nukleárisenergia-termelő képesség és mezőgazdasági önellátás nélkül. A francia államfő budapesti körútját a visegrádi négyek csúcstalálkozójával zárta, ahol többek között – az Unió soros elnökségét is érintő kérdésekről tárgyaltak – az európai határvédelemről, a migrációról, a jogállam kérdéséről, továbbá téma volt a Nyugat-Balkán, az energia, és a nukleáris energia. A közös határvédelem mellett mindegyik fél fontosnak tartotta – a jelenlegi európai energiaválság megoldásaként – a zöldenergiára való átállás és az energiafüggetlenség kapcsán az atomenergia fenntartását és a kapacitások esetleges bővítését az unió országai esetében, (a visegrádi négyek energiabiztonságáról részletesen is írtunk, link a bejegyzés alján).

Ezek a korábbi írásaink is érdekelhetik:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/mi-a-green-new-deal-es-miert-fontos-ezt-tudni/