A magyar kultúra napja: a hazai kulturális intézmények ...

A magyar kultúra napja: a hazai kulturális intézmények évtizedes, dinamikus fejlődését törte meg a járvány – OecoFocus

1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, és 1989 óta, vagyis 33 éve ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.

A KSH rendszeresen közöl statisztikákat a hazai kultúrára vonatozóan, illetve a magyar lakosság kultúrához kötődő szokásairól. 2020 óta, a koronavírus-járvány kitörése óta ez az életterület is a korábbiaktól teljesen eltérő helyzetbe került. Mi változott? Hogyan hatott a járványhelyzet a kulturális életre?

A KSH adatai alapján a színházak látogatottságát erősen visszavetette a járvány, 2019-ről – a korlátozó intézkedések nyomán – 2020-ra 45%-kal esett vissza ennek értéke, míg az előadások száma 50%-kal zsugorodott. Az ezer lakosra jutó színházlátogatások csúcsa 2018-ban 873 fő volt, eközben 2019-ben 817 főt regisztráltak, míg 2020-ban csupán 452 főt. Érdemes azt is látni, hogy a 2020-as szám a 2010-es adattal (458 fő) közel megegyező. A színházak látogatottsága a 2010-es években dinamikus fejlődést mutatott, amelyet a koronavírus-járvány akasztott meg.

A koronavírus a múzeumlátogatások emelkedő tendenciáját is megtörte. A KSH adatai alapján 2020-ban a látogatások aránya 62%-kal, a kiállítások száma 21%-kal csökkent. A tárlatvezetések száma felére (80 ezer feletti szám 36 ezer körülire zsugorodott), míg a rendezvények harmadukkal estek vissza. Az utóbbi évtized fejlődése a következőképpen alakultak: 2010-ben az ezer főre jutó múzeumlátogatás még nem érte el 950-et, míg 2019-re ez az arány már közelítette az 1200-at. Utóbbi szám esett vissza a korlátozások hatására 452-re.

Ugyanakkor kedvező adat, hogy 2020-ban a könyvek olvasása fellendült, (ahogy erről korábban az Oeconomus oldalán beszámoltunk, link a bejegyzés alján). Világszerte a népesség harmada több könyvet olvasott, vagy hangos könyvet hallgatott, mint a megelőző évben. Az elmúlt évtized könyvkiadási csúcsa 2020-ban volt Magyarországon, (14 694 könyv és füzet). Ugyanakkor a kiadott könyvek példányszáma tovább csökkent. Vagyis az emberek a korlátozások alatt inkább a már korábban megvásárolt könyveket olvasták, és kisebb számban vásároltak az új művekből. Emellett azt is érdemes látni, hogy a kiadott könyvek és füzetek harmada szakirodalom volt, a példányszám tekintetében a tankönyvek képviselték a legnagyobb súlyt. A 2021-es előzetes statisztikák már a könyvkereskedelem újbóli fellendülését vetítik előre.

2020-as helyzetben a hazai kulturális és szórakoztató intézmények más szegmenseit is negatívan érintette a járványhelyzet. Évtizedes fejlődési tendenciák törtek meg. Ezek közül a filmszínházak és mozi termek 10%-a nem működött a 2020-as év folyamán. A 257 ezer filmvetítés fele volt a megelőző évi, 2019-esnek. Míg a 4,3 millió látogatás 72%-kal maradt alatta a járvány előtti évnek. Emellett érdemes azt is látni, hogy a járvány előtti évben, 2019-ben a magyar filmgyártás rekordot döntött, a közvetlen filmgyártásra nyilvántartásba vett összeg elérte 164,4 milliárd forintot, ami az előző évhez képest mintegy 50%-os növekedés. Ezzel a hazai filmgyártás volumene már negyedik éve meghaladja a 100 milliárd forintot. A teljes magyarországi filmes költés 94%-át külföldi produkciók tették ki. Ugyanakkor a 2019-ben összesen 319 produkció gyártását regisztrálták Magyarországon, ebből 228 magyar alkotás volt, 8 koprodukció és 83 külföldi produkció. Mindazonáltal sok film forgatása került elhalasztásra a járvány nyomán.

A hazai kultúra helyzetét bemutató 2021-re vonatkozó statisztikákat a KSH az év későbbi részében, júniusban, illetve szeptemberben publikálja.

Az elmúlt évek során számos intézkedés segítette a kulturális intézmények és az ágazatban dolgozók helyzetét: 2022. január 1-jétől 20%-kal emelkedett a kulturális dolgozók fizetése, valamint tizenhét kultúrstratégiai intézmény kapott nagyléptékű állami támogatást, továbbá a járványhelyzetben a célzott intézkedések mellett a kulturális szektoron kívüli lépések is segítséget jelentetek az ágazatnak (mint a belföldi turizmus és vendéglátás támogatása, és a SZÉP-kártya használat rugalmasabbá tétele).

Összességében is megállapítható, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett a kultúra kormányzati támogatása, míg 2010-ben illetve azt megelőzően csupán a GDP 0,7%-t fordították a szektorra, addig 2019-ben már 1,2%-ot. A válság alatt emelkedtek a ráfordítások, 1,4%-ra, amely európai szinten is kiemelkedő volt. Az emberi erőforrások miniszterének 2020 végi tájékoztatója alapján az utóbbi 10 évben mintegy 100 kulturális beruházásról született döntés 530 milliárd forint értékben, és további 440 milliárd áll rendelkezésre további fejlesztésekre. Emellett számos kulturális intézmény és művész az online térben tette elérhetővé műveit, kiállításait, vagy internetes felületeken adott koncertet. Több hazai tankönyvkiadó ingyenesen elérhetővé tette a kiadványait az interneten.