Oeconomus posztja - posztok.hu

Lencsestatisztika – OecoGlobus

️Magyarországon számos ünnephez és jeles eseményhez kapcsolódik tradicionális, vagy éppen újdonságszámba menő ételek és italok fogyasztása. Mindenki által jól ismert, hogy milyen ételek és italok kerülnek a húsvéti, a karácsonyi asztalra. Szilveszterkor és az újévkor elfogyasztott ételek és italok listáját is szinte azonnal fel tudjuk sorolni. Egészen sokan vannak olyanok, akik egy évben mindössze csak egyszer fogyasztanak lencsét, amely tradicionális újévi ételnek számít. Magyarországon úgy tartják, hogy a szemes termények fogyasztása (lencse, rizs, köles) pénzbőséget jelent az elkövetkező évben, ugyanis a sok mag sok pénzérmét jelent. Nem csak hazai hiedelmek kapcsolódnak a lencséhez, hanem például Olaszországban is komoly jelentőséget tulajdonítanak ennek a száraz hüvelyes növénynek, illetve a termésének. Az olaszok szerint ahhoz, hogy sok pénzünk legyen, a pénztárcába kell tenni néhány szemet. A hiedelmeken túl jelen bejegyzés néhány statisztikai adatot kíván közölni a lencse kapcsán.

A lencse, a főzeléklencse az egyik legrégebbi kultúrnövényünk. Ázsia hegyvidéki területeiről terjedt el és a pillangósvirágúak közé tartozik. A lencse fontos fehérjeforrás, leginkább leves vagy főzelék készül belőle, de sokan salátaként szeretik. A glikémiás indexe alacsony, és kiváló növényi alapú fehérjeforrás. Száz grammban közel 22 gramm fehérje van.

A világ legnagyobb exportőrei: Kanada (3,2 millió tonna évente), India (1 millió tonna évente) és Törökország (365 ezer tonna évente). Az Európai Unióban legnagyobb területen Spanyolországban termesztik a lencsét, 36 504 hektáron, de Franciaország és Görögország lencsetermesztése is jelentős. Magyarországon 2021-ben mindössze 284 hektáron vetettek lencsét. Ennek ellenére a 4 400 tonnás import mellett közel 200 tonnát exportáltunk, bár ennek jelentős része reexport.

A KSH adatai között 1921-től kezdődően láthatunk a lencse termésátlagára vonatkozó adatokat. 1921-ben 610 kilogramm termett hektáronként, míg 2018-ban 890 kilogramm. Érdekesség, hogy a termésátlag 2011-ben volt a legmagasabb 1640 kilogrammos értékkel. A felvásárlási árra csak 1946-tól vannak adataink, akkor a tonnánkénti ár 788 forint volt, a legutolsó rendelkezésre álló év adata (2014) pedig kicsit több mint 600 ezer forintról tanúskodik. 1921-ben a vetésterület nagysága 4520 hektár volt, mely a maximumát 1934-ben érte el kicsit több mint 19 ezer hektárral. Azóta a termőterület nagysága drámaian visszaesett, olyannyira, hogy 1990 óta nincs is elérhető statisztika. (1990-ben a vetésterület nagysága 1416 hektár volt.) A piaci termelő átlagárra vonatkozóan 1946-tól vannak információink ekkor egy kilogramm ára 1,5 forint volt 2019-ben pedig (az utolsó rendelkezésre álló év adata) 872 forint. Az ár stabil növekedést mutatott az egymást követő évtizedekben.