Magyarországra érkezik GDP arányosan az egyik legtöbb b...

Magyarországra érkezik GDP arányosan az egyik legtöbb befektetés Európában – OecoGram

A gazdasági növekedést az adott ország határain belül, egy év alatt előállított termékek és szolgáltatások összértékével (GDP) mérik. Kiadásoldali megközelítése szerint a bruttó hazai termék egy egyszerű képlettel leírható: GDP = C + I + G + (X-IM), ahol C a háztartási fogyasztás, G az állami kiadások, I a befektetések mértéke és (X-IM) pedig a kereskedelmi egyenleg. A kormányzati kiadások relatív nagyobb szerephez juthatnak válságok idején, amikor egyéb komponensek csökkennek. Adott esetben ez jelentheti a kilábalást a recesszióból. Befektetések nélkül nem lenne gazdasági fejlődés.

Befektetések közé a hazai magánberuházások és a vállalatok tőkeberuházásai tartoznak. Piacgazdaságokban a magánszféra befektetései általában két-háromszor nagyobbak az államiaknál. Az infrastrukturális beruházásokat a magánszféra nem finanszírozza mivel rövidtávon vagy közvetlenül nem térülnek meg, ezért van szükség az állami szerepvállalásra is. Az újtípusú koronavírus terjedése főleg a magánszektor beruházásainak csökkenését eredményezte. Bruttó beruházás alatt a teljes befektetett összeget értik. Ezzel szemben a nettó befektetés a bruttó amortizációval csökkentett értékét jelenti. Amortizáció vagy értékcsökkenés alatt a technológiailag elavult, elhasználódott vagy megsérült eszközök lecserélését értik. A cégek gépeket szereznek be és korszerűsítenek, munkahelyeket hoznak létre, növelve ezzel a termelőkapacitásokat, foglalkoztatottságot. Ezeknek a jövőbeli gazdasági növekedésre gyakorolt hatása számos egyéb külső tényező mellett (infláció, munkaerőpiaci helyzet, energiaárak, ...) a beruházott összeg mértékétől, a befektetés hatékonyságától és a megvalósítandó cél hozamától függ.

Az ábrán a befektetések GDP-n belüli aránya látható az Európai Unió tagállamai és egyéb jelentős gazdaságok esetében, illetve a viszonyszám hazai alakulása 2000-től, és előrejelzése 2024-ig. Az Európai Unióban a befektetések az összesített GDP 22,9 százalékát adták, Magyarország a rangsorban a harmadik helyet foglalja el, 27,6 százalékos értékkel. Az elmúlt két évtizedben a legmagasabb értéket 2007 decemberében (24,9%), míg a legalacsonyabbat 2013 márciusában (19,3%) mérték. A 2013-as mélypont az eurozóna 2012-es válságának következménye, ekkor ugyanis lecsökkent a térségbe vetett befektetői bizalom. A világátlag tavaly a 2019-es értékhez képest 4 százalékponttal csökkent, 26%-ról, 22%-ra. Globálisan 2020-ban a befektetések összértéke 35%-kal csökkent a járvány következtében, főleg a fejlődő országok hátrányára. Az UNCTAD (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia) által kiadott tanulmány szerint idén 10-15%-kal javulhat a helyzet, a járvány előtti szint pedig 2023-ban állhat vissza.

Tavaly Európában abszolút értelemben Németországba áramlott a legtöbb befektetés, 775 milliárd dollár. A sorban következő Franciaország (626 milliárd dollár) és az Egyesült Királyság (459 milliárd dollár). Magyarországra 2020-ban 42,81 milliárd dollár befektetés érkezett.

A hazai mutató 2000-től 2012-ig csökkenő trend szerint alakult, ezt követően azonban fele ennyi idő alatt visszatért az évezred eleji szintre. Az előrejelzés szerint a következő három évben a 2016-2019 közöttihez hasonló növekedés várható. A viszonyszám negyedéves alakulásán megfigyelhető a téli-nyári szezonalitás, az utolsó negyedévekben nem ritka, hogy 10-15 százalékponttal nagyobb a befektetések GDP-n belüli megoszlása. Ez annak köszönhető, hogy nyáron a turizmus következtében megnő a fogyasztás aránya, illetve az év végi jutalmak, prémiumok, osztalékok megnövelik a megtakarításokat, amit befektetnek.

A befektetések alternatívaköltsége a fogyasztásra költhető összeg. Rövidtávon az invesztálás alacsonyabb fogyasztási szintet eredményezhet, azonban sikeres megtérülést követően javulhat a jóléti szint. A Harrod-Domar modell egy öngerjesztő folyamatot vázol fel, melyben a szereplők megtakarításaikat invesztálják, ezzel hozzájárulva a gazdasági növekedéshez, ami további megtakarításokat eredményez. A háztartások fogyasztása tavaly hazánkban a GDP 49,5%-ért felelt, folytatva a 2002-óta tartó csökkenő tendenciát. Európában ez az arány Görögországban volt a legmagasabb (71,72%), legalacsonyabb pedig Luxembourgban (27,5%) és Írországban (25,9%). Az ír és luxembourgi alacsony érték a kedvező adózási szabályoknak köszönhető, melyet számos nemzetközi nagyvállalat kihasznál. Magasabb inflációs időszak alatt is nő a beruházások nagysága, hiszen ekkor csökken a megtakarítások vásárlóértéke, melyet ekkor értékmegőrzési célból fogyasztás helyett befektetnek. Ekkor a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok, az inflációt meghaladó kamatot biztosító államkötvények (TIPS), az ingatlanok és egyéb ritka értékálló eszközök (például arany) számítanak biztonságos alternatívának.

A befektetések azonban negatív mellékhatásokkal is járnak: például a pénzügyi forrásokhoz könnyebben hozzáférő, tőkeerős külföldi nagyvállalatok tevékenysége a hazai vállalatok piacról való kiszorulásával járhatnak. Duális gazdaság is kialakulhat, ahol a külföldi vállalatok által dominált fejlett szektor kiemelkedik a többi fejletlen ágazat közül. A külföldi tulajdonlás a profitok kivitelét is jelenti, emellett a robotizációval járó fejlesztések munkahelyek megszűnését eredményezik.

️ Nem feltétlenül az az ország lesz a gazdaságilag legversenyképesebb amelyikbe a legtöbb, vagy relatíve legtöbb befektetés érkezik. A gazdaság kiindulóhelyzete, adottságai és korlátai is számítanak, mint például az adókörnyezet és a devizaárfolyam. Számos ország a versenyképes és minőségi feltételek helyett laza szabályozással, alacsony adókkal és bérszinttel próbálja vonzani a külföldi befektetéseket.