A fogyasztói áraknál is gyorsabb az ipari termelői ára...

A fogyasztói áraknál is gyorsabb az ipari termelői árak növekedése Magyarországon – OecoFocus

🪙 A gazdasági sajtóban leginkább a lakosságot közvetlenül is érintő fogyasztói árak emelkedéséről hallhatunk, fontos azonban figyelemmel kísérni az ipari termelői árak emelkedését is. Annál is inkább lényeges mindez, mert a fogyasztói árakat döntő többségben ezen utóbbi tényező(k) mozgatja/mozgatják. A hatások tehát, ha nem is közvetlenek, közvetett módon mindenképpen befolyásolják a napi szintű kiadásainkat, ráadásul, amíg Magyarországon az inflációs ráta a KSH adatai szerint 2021 októberében 6,5 százalékra ugrott, addig az ipari termelői árak emelkedése egy hónappal korábban, tehát 2021 szeptemberében már 14 százalék felett járt.

Az árak emelkedésére való magyarázat kapcsán a rövid válaszunk az új típusú koronavírus-járvány, illetve ennek okai lehetnek, valójában azonban ennek hatásairól és következményeiről van inkább szó: a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulásáról. A KSH például rámutat, hogy 2020 szeptemberével való összehasonlításban a belföldi értékesítési árak 20,1, az exportértékesítési árak pedig 10,9 százalékkal emelkedtek. Ráadásul az előző, tehát 2021 augusztusához képest is tetten érhető volt a drágulás, a belföldi értékesítésnél 2,7; míg az exportértékesítésnél 2,2 százalék volt az árak emelkedése. Ennek tükrében pedig az ipari termelői árak esetében nagyjából 2,4 százalék volt az emelkedés.

Abban az esetben, ha a több mint 60 százalékos részarányt képviselő feldolgozóipart és a több mint 30 százalékos részesedést élvező energiaipart vesszük alaposabban szemügyre, akkor azt láthatjuk, hogy előbbinél 15,9 százalékos, utóbbinál pedig 30,2 százalékos volt a drágulás mértéke. Ezek a belföldi értékesítést fémjelző számok nagyságrendekkel nagyobbak a fogyasztói árak emelkedésénél. Az ipari exportértékesítési árak esetében a feldolgozóipar döntő, 95 százalékos részesedést képvisel, míg az energiaipar nagyjából 4,5 százalékot. Előbbinél 6,2 százalék, míg utóbbinál 158,1 százalék (!) volt a drágulás. Ezen kiugró értéket egyrészt a 2020. szeptemberi bázis, a világpiaci árak emelkedése és a nyersanyagok árának bázisidőszaki visszaesése is magyarázza.

A fogyasztói és az ipari termelői árak emelkedése néhány hónappal ezelőtt még csak átmeneti jelenségnek tűnt, azonban egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy a drágulás még sem tűnik el néhány hónap alatt. A Valutaalap és a Világbank elemzéseiben már leginkább 2022 végéig számolnak megemelkedett inflációs mutatókkal. Talán éppen emiatt is, idehaza többek között azzal kapcsolatosan születnek tervek, hogy a kis és középvállalkozásokra is érdemes lenne kiterjeszteni a rezsicsökkentést ezzel is lassítva az ipari termelői árak emelkedését, mely azért is fontos, mert a jelenlegi magas energiaárak mintegy 21 ezer kis és középvállalkozást hoznak kimondottan nehéz helyzetbe Magyarországon.