Világszerte jelentős vagyongyarapodás következett be a...

Világszerte jelentős vagyongyarapodás következett be a járvány alatt - OecoGlobus

Az Allianz legfrissebb Global Wealth Reportja alapján a háztartások átlagos vagyonában növekedés volt megfigyelhető az új típusú koronavírus-járvány időszakában. 2020-ban közel tíz százalékos növekedést követően a globális pénzügyi vagyon először lépte át a 200 ezer milliárd eurós lélektani határt. Az emberek megtakarítása döntően nem részvényekbe, kötvényekbe vagy befektetési alapokba irányult, hanem döntő részben bankbetétekbe, illetve folyószámlákba áramlott a pénz, és éves szinten közel 12 százalékos növekedést ért el. Összehasonlításként legutoljára 2008-ban volt ilyen nagyságú növekedés, de akkor is csak alig nyolc százalékos mértékben. Minden válság esetén jellemző magatartás, hogy a lakosság minél likvidebb eszközbe helyezi át a vagyonát. A vagyon 46 százaléka Észak-Amerikában koncentrálódik, míg második helyen Nyugat-Európa áll 21 százalékkal, miközben Kelet-Európa részesedése alig 1,6 százalék.

A Credit Suisse kutatása alapján a COVID-19 okozta járvány alatt a világon több mint ötmillióval több dollármilliomos lett, így összesen már 56 millió fős ez a tábor. 2025-ig további vagyonnövekedés várható és ennek következtében a milliomosok száma elérheti a 84 milliót. Ugyanakkor az ultragazdagok tábora, akiknek vagyona eléri legalább a 30 millió dolláros szintet, közel negyedével növekedett, amely 2003 óta nem látott növekedési ütemnek felel meg.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2021. június végén a magyar háztartások összesített pénzügyi vagyona megközelítette a 70 ezer milliárd forintos értéket, miután az idei év első félévében 2200 milliárd forintnyi friss forrást és több mint 670 milliárd forintnyi hozamot halmoztak fel. 2021. június 30-án a háztartások értékpapír állománya 14,8 ezer milliárd forint volt, amelynek 65 százaléka állampapír volt. A magyarok továbbra is ragaszkodnak a készpénzhez, összesen közel hatezer milliárd forint összértékben áll rendelkezésükre, amely a kibocsátott magyar bankjegyek és érmék háromnegyedének felel meg. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a magyarok vagyonának egy jelentős része, 9600 milliárd forintnyi összegben, magyar állampapírban tartja a lakosság, amely közel 625 milliárd forinttal több, mint 2020 év végén. Az ÁKK egyik legfontosabb célja, hogy 2023-ig a lakosság kezében lévő állampapír-állomány szintje elérje a 11 ezer milliárd forintos összeget, amely a 2018-as érték dupláját jelentené. A Magyar Állampapír Pluszt alig két éve vezették be, mégis már közel hatezer milliárd forintos összegben vásárolt a lakosság ebből a befektetésből. Ilyen rövid idő alatt jelentős növekedésnek számít, nem véletlenül nevezték el szuperállampapírnak, amely jól szemlélteti a konstrukció vonzerejét. Ugyanakkor a visszatérő, magas infláció átalakíthatja a magyarok állampapír állományának összetételét. A Blochamps Capital összegyűjtése alapján a hazai nettó pénzügyi vagyon közel egyharmada 4 - 4,5 ezer család kezében koncentrálódik, amely azt jelenti, hogy ingatlanvagyonukon felül 300 millió forintnál több pénzügyi vagyonnal rendelkeznek. A Blochamps Capital elemzésében kitér arra is, hogy az elmúlt három évben vagyonkoncentráció következett be Magyarországon, és 2025-re várhatóan hétezer milliárdos, illetve hét dollármilliárdos élhet majd hazánkban.