A magyar GDP 73-szorosával megegyező vagyon került elő...

A magyar GDP 73-szorosával megegyező vagyon került elő a Pandora-papírokból – OecoGlobus

🧾 Az elmúlt hónapban sokszor lehetett találkozni az interneten vagy a hagyományos médiában a „Pandora-papírok” kifejezéssel („Pandora-papers”), ami az eddigi legnagyobb offshore adatszivárogtatást jelenti. A nyilvánosságra került közel 2,9 terabyte-nyi (11,9 millió) fájl 14 vállalat ügyfeleiről és ügyleteiről szolgáltat információt. A nyomozást az ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists) koordinálta, összefogva 117 országból 150 médiaorgánumot és közel 600 újságírót. Az óriási mennyiségű adat (3 millió kép, 1,2 millió email, félmillió táblázat, 3500 hang- és 1500 videófájl) feldolgozását automatizált módszerekkel végezték, rögtön rákeresve a bennük szereplő nevekre és elérhetőségekre.

️ A cégek az alacsony adómértékeket és szabályozatlanságot kihasználva fedőcégeket (közel 27 ezer darabot) és számlákat jegyeztek be többek között a Seychelles-szigeteken, Panamában, Hong Kongban, Belizében és a Brit Virgin-szigeteken. Így a kedvezményezettek az anonimitást és a létrejött trösztöket, alapítványokat felhasználva csökkenthették adóterheiket és óriási vagyonokat rejthettek el a hatóságok elől. Számos bizonyíték van arra, hogy bonyolult pénzügyi konstrukciókkal ingatlanokat és yachtokat vásároltak, örökölt tételeket titkoltak el, illetve bűncselekményekből származó pénzt mostak. Számos elrabolt műtárgy és antik relikvia fellelési helyét is felfedeztek az adathalmazban, melyeket több nemzetközi hatóság évek óta keres.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmánya szerint az adóparadicsomokon keresztül történő adóelkerülés éves szinten világszerte a kormányoknak 600 milliárd dolláros veszteséget okoz. A Pandora-papírok szerint a kedvezményezettek 11,3 ezer milliárd dolláros vagyont (Magyarország tavalyi GDP-jének 73-szorosa) rejtettek el a hatóságok elől. Az ICIJ becslése szerint a globálisan elrejtve, offshore tárolt vagyon nagysága a 32 ezer milliárd dollárt is elérheti.

🧑‍ A vállalatok ügyfeleinek köre rendkívül széles, 200 országból számtalan befektető, híresség (például Shakira és Julio Iglesias énekesek, Claudia Schiffer model), sportoló, bűnöző, kábítószer kereskedő és vallási vezető mellett 336 politikus is az érintettek között van. 130 befektető, akik a Forbes világ leggazdagabbjait rangsoroló listáján is szerepelnek, 600 milliárd dolláros összvagyonnal rendelkeznek. Az idén október 3-án megnevezett érintettek között van Tony Blair (Egyesült Királyság volt kormányfője), a chilei, kenyai, montenegrói, ecuadori, argentin, ciprusi, gaboni és az ukrán elnök, a katari emír, az Egyesült Arab Emírségek, Azerbajdzsán, Pakisztán és Libanon miniszterelnöke és a jordániai, és azerbajdzsáni uralkodó családok több tagja. A fájlok a tulajdonosok adatai mellett az igazgatókról és egyéb alkalmazottakról is tartalmaztak adatokat, egészen az 1970-es évekig. Az egyik legjelentősebb érintett a cseh miniszterelnök, Andrej Babiš volt, aki a feltételezések szerint egy offshore befektetési vállalatot használva vásárolt meg egy 18 millió dolláros francia ingatlant. Bár a cseh kormányfő cáfolta a vádakat, az ügy hatással lehetett az október 8-ai választásokra. A legtöbb politikus Ukrajnából volt említve (38 fő), majd Oroszországból (19 fő). Hazánkban egyetlen politikus sem volt érintett.

Az elmúlt fél évtizedben történt a három legnagyobb adatszivárogtatás offshore ügyletekről (mindegyiket az ICIJ koordinálta), a második legjelentősebbet a 2016-os Panama-papírok jelentették, melyben a Mossack Fonseca Panamában bejegyzett (azóta megszűnt) ügyvédi iroda adatai kerültek nyilvánosságra. Ebben az érintettek száma közel fele akkora, mint a Pandora-papírok esetében, az eltitkolt vagyon pedig kétezer milliárd dolláros volt. A harmadik ügy pedig a 2017-es Paradise-papírok voltak, amiben 1,3 ezer milliárd dollárnyi vagyont titkoltak el.