Ha a légi közlekedés önálló ország lenne, a világ 20. ...

Ha a légi közlekedés önálló ország lenne, a világ 20. legnagyobb GDP-vel rendelkező gazdasága lenne – OecoGlobus

A repülés ágazata, mint a korlátozások által leginkább sújtott szektor, a koronavírus-járvány alatt számtalanszor került a hírek élére. 2020 tavaszán több mint 40 légitársaság teljesen leállította a flottáját, de még a nagy légitársaságok, köztük a British Airways is, járatai 96%-át szüneteltette. Sok esetben kértek a társaságok állami támogatást, vagy nagyobb állami szerepvállalást. Mit jelentett a repülés ágazatának szinte teljes leállása az összgazdasági teljesítmény szempontjából?

A légi ipar – a járványhelyzetet megelőzően – 65,5 millió munkahelyet tartott fenn világszerte, és 2 700 ezer milliárd dollárral (3,6%) támogatta a világ bruttó hazai termékét (GDP). Ha a repülés ágazata ország lenne, akkor a GDP alapján a 20. helyen állna az országok rangsorában. Ez megegyezik Svájc vagy Argentína GDP-jével. Emellett a repülés nagyobb mértékben járul hozzá a globális GDP-hez, mint az autóipar vagy a gyógyszergyártás. A légi közlekedés globális gazdasághoz való hozzájárulásának valódi mértéke az ágazatok bevételi hozzájárulásával számolható ki.

️ A légi közlekedés szektora jelentős munkáltatónak számít. A közvetlenül foglalkoztatottak, – mint a légi és földi személyzet, valamint a repülési vállalatok irodáiban dolgozók, – mellett, munkalehetőséget biztosít a navigátoroktól, a beszállítókon át a rakománylogisztikai és gyártásban munkálkodóknak is.

A légi közlekedés továbbá hozzájárul a turizmushoz is, sőt néhány ország GDP-jének nagy részét a turizmus adja - ilyen például a Maldív-szigetek.

A létfontosságú összeköttetések biztosításával a légi közlekedés kiemelkedő mértékben járul hozzá a globális kereskedelemhez és gazdasági fejlődéshez. A repülés olyan szállítási módot képviseli, amely biztosítja a nagy értékű, gyorsan romló áruk hatékony és gyors mozgatását a világ minden tájáról. Érdekes módon a légi közlekedési ágazat a globális áruk mindössze 0,5%-át érinti. Ez azonban az áruk és szolgáltatások értékének megdöbbentő mértékét, 34,6%-át jelenti. A légi úton szállított áruk nagy értéke és gyakorisága azt mutatja, hogy az ágazat létfontosságú a világgazdaságban.

A légi közlekedést törékeny és mégis alkalmazkodó-képes ágazat. Ezt mutatja, hogy – a járványhelyzetnél rövidebb ideig is, de több jelentősebb leállás is történt csak az elmúlt 200 évben. Ilyen volt a 2001. szeptember 11-e hatása, vagy az izlandi Eyjafjallajokull vulkán 2010-es kitörése.

A szektor járvány utáni helyreállása már elkezdődött. Bár a IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) prognózisa alapján a teljesítménye 2021-ben a válság előtti szint 40%-a lesz, míg 2022-ben elérheti a 2019-es szint 61%-át. Eközben a légi árufuvarozás már a 2019-es szint fölé lendült, és várhatóan erősödik a következő évben, 2022-ben is a globális kereskedelem élénkülése hatására. Azzal együtt, hogy a légitársaságok állami támogatásban részesülnek, és átlagosan 31%-kal csökkentik a költségeiket 2021-ben (2019-hez képest), a szektor az előrejelzések szerint az idei évben összességében 52 milliárd dolláros nettó veszteséget termel, amely 2022-re 12 milliárd dollárra mérséklődhet. Összességében, a légitársaságok pénzügyi teljesítménye jövőre minden régióban helyreállhat. (Az európai légiközlekedés helyzetéről korábban írtunk, link az alábbiakban.)