Oeconomus posztja - posztok.hu

Jól működik az exportösztönzés az agrárágazatban – OecoFocus

A korábbiakban már beszámoltunk arról, hogy a kormányzat hosszú évek óta elkötelezett a hazai exporttevékenység kiterjesztése és versenyképességének növelése kapcsán. Emellett pedig fontos szerepet kap az exportpiacaink kiterjesztése is. Az agrárágazat az utóbbi időben jól teljesített az export tekintetében, amely annak tükrében, hogy a rendszerváltozás után az egyik legnagyobb károkat elszenvedő szektor volt, kimondottan örvendetes. A külkereskedelemi adatok javulást mutatnak, a földrajzi koncentráltság azonban nem sokat enyhült.

Elsődlegesen arra érdemes rámutatnunk, hogy 2021 első két negyedévében mezőgazdasági és élelmiszeripari termékvonalon tovább javult a külkereskedelmi egyenleg, ennek pedig az volt az oka, hogy a hazai exportteljesítmény (közel 5200 millió euró, amely 8 százalékos éves növekedést takar) meghaladta az import (közel 3300 millió euró, amely 2,8 százalékos éves növekedést mutat) növekedését. Ezen túl figyelemreméltó, hogy az agrárkülkereskedelem (nagyjából 1900 millió euró) a nemzetgazdasági külkereskedelem többletének (3670 millió euró) közel 52 százalékát adta. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelméből származó többlet közel 19 százalékkal bővült.

Abban az esetben, ha a számok mögé nézünk, azt láthatjuk, hogy az export bővülése leginkább a napraforgóolaj, a feldolgozott takarmányok és a baromfihús nagyobb forgalmának tudható be. Az importfogyasztás bővüléséért pedig a feldolgozott takarmányok, a repceolaj, illetve a kakaó és kakaókészítmények a felelősek. Az agrárkereskedelmünknek ebből adódóan vannak intraindusztriális és interindusztriális jegyei is (több tekintetben ugyanazon, míg más esetekben eltérő termékekkel kereskedünk).

️ Érdekes képet mutat az agrárkereskedelem földrajzi dimenziója is. A nem agrártermékek piacához hasonlóan a legnagyobb kiviteli piacaink a következők: Románia, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovákia. A távolságnak tehát egyértelmű szerepe van a felvevőpiacok alakulásában, és ezen országok részesedése az agrárkivitelből közel 56 százalékos. Ez egyszerre jelent kedvező feltételt, és sajátos regionális függőséget is. Hasonló jellemzőkkel bír az import földrajzi tagozódása is, ugyanis a legnagyobb behozatali piacaink a következők: Németország, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia és Ausztria. Az importunk nagyjából hasonló koncentrációs szintet ér el földrajzi tekintetben, mint a kivitelünk.