Miért bővült kimagaslóan a magyar gazdaság a második negyedévben? – OecoFocus

A KSH 2021. szeptember 1-én tette közzé a részleteket az idei második negyedéves (tavaszi hónapok) GDP-növekedéséről. A felülvizsgált adatok megerősítették, hogy 17,9%-kal gyarapodott a hazai gazdaság éves összehasonlításban, összhangban az augusztus közepi előzetes adatközléssel. A járvány utáni visszarendeződés, illetve a tavalyi alacsony bázis is szerepet játszott a jelenlegi kimagasló értékben. Ugyanakkor érdemes azt is látni, hogy a növekedési ütem regionális és európai összehasonlításban is kiemelkedő volt. (Erről korábban az Oeconomus oldalán már beszámoltunk, a link a bejegyzés alatt található.) Éppen ezért érdemes áttekinteni, hogy mely szektorok járultak hozzá leginkább a bővüléséhez.

A bruttó hazai termék 2021. második negyedévi, 17,9%-os növekedéséhez az egyes ágazatok eltérő mértékben járultak hozzá: az ipar 7,3, a szolgáltatások 7,0, az építőipar 0,9 százalékpontot tett hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A szolgáltatásokon belül leginkább (2,2 százalékponttal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t. (A hozzájárulás nem azonos a szektorok önmagukhoz viszonyított bővülésével. Ehelyett az egyes ágazatok összgazdasági súlya is számít, vagyis: általánosan a mezőgazdaság a bruttó hazai termék 4%-t, az ipar körülbelül 23%-t, az építő ipar évektől függően 5-6%-t, míg a szolgáltatások 66%-ot adja. Emellett számításba kell még venni az egyes szektorok aktuális teljesítményét.)

Az ipar 36,9%-kal bővült az előző év azonos negyedévéhez képest, ezen belül a feldolgozóipar 39,9%-kal növekedett. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar 18,4, a mezőgazdaságé 1,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

Az ipar és azon belül a legnagyobb súlyú járműgyártás kiugró növekedése főleg az előző évi gyárleállások, illetve az egyműszakos munkarend okozta alacsony bázisérték eredménye. Ugyanakkor, előretekintve a harmadik negyedévben a globális chiphiány, és annak következményei lefele mutató kockázatot jelentenek a szektor teljesítményére. Ennek következtében az autógyártók csökkenteni kényszerültek termelésüket.

A szolgáltatások közül újra magára találó turizmus-vendéglátás kimagasló teljesítménye a harmadik negyedévben (nyári hónapok) folytatódhat. Ugyanakkor a szektor bizonyos átrendeződésen is keresztül ment idén, a belföldi turizmus vált a húzóerővé, amellett, hogy a külföldi turisták is újra megjelentek. Az országon belül is eltolódtak a hangsúlyok: a vidéki szállodák az elmúlt évtizedek legerősebb forgalmát érték el az idei nyáron. Budapest viszont az élénkülés mellett sem érte utol a 2019-es teljesítményét, de 2020-hoz képest is alulmaradt. Ugyanakkor az őszi foglalások is kedvező szintet vetítenek elő a belföldi turizmus esetében.

Az eredeti cikk itt olvasható:
https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok#/hu/document/gdp2106

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-kiugroan-magas-masodik-negyedeves-gdp-adat-kozelebb-vitte-a-csaladokat-a-2022-es-ado-visszaterites-megvalosulasahoz/

#GDP #Magyarország #ipar #gazdasaginovekedes #ujraindulas #KSH #hazaigazdasag #gazdasg #koronavirus #gazdasgiteljesitmeny

Tisztelt honfitársaim!
Az internet világában elszabadult egy féktelen gyűlölet.
Azt hiszik egyes emberek, hogy bármit megtehetnek, de ez nem így van.
Természetesen azt az ember elfogadja, ha a…

Már megváltoztak, ezúttal működni fog, szeretik a magyarokat, Gyurcsányt nem kell komolyan venni, Soros György egy cuki filantróp bácsika és a többi... hát hogyne...

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média