Jelentősen nőtt a dollármilliomosok száma a járvány al...

Jelentősen nőtt a dollármilliomosok száma a járvány alatt – OecoGlobus

A Knight Frank ingatlantanácsadó-vállalat éves, világszintű vagyoni jelentése két kategóriába sorolja a vagyonos embereket: UHNWI (Ultra High Net Worth Individual) az, akinek 30 millió dollárnál, HNWI (High Net Worth Individual) pedig akinek 1 millió dollárnál magasabb nettó vagyona van. Nettó vagyon alatt az alany tárgyi és pénzügyi eszközeinek összegének és a kötelezettségeinek különbségét érti. Lakosságarányosan és abszolút a legtöbb UHNWI ember Észak-Amerikában van, közel 190 ezer fő. Ezt követi Európa (151 ezer fő), majd Ázsia (117 ezer fő), Latin Amerika (14 ezer fő) és végül Afrika (3300 fő).

2019-ben világszerte 51 millió fő dollármilliomos élt. 2020 végére, annak ellenére, hogy közel egy éve a járvány miatti gazdasági válság tombolt, mégis több mint 5 millió fővel bővült a milliomosok köre, 56 millió főre. A csoport 42%-a Észak-Amerikában, 29%-a Európában, 22%-a Ázsiában, 6,5%-a Latin Amerikában és fél százaléka Afrikában él. Abszolút számokat tekintve az Egyesült Államok a világelső 22 millió fővel, másodikként pedig jóval lemaradva Kína 5,3 millió fővel. Tavaly a legjelentősebb emelkedés Kínában volt, 16 százalékkal több HNWI élt, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben Görögországban a dollármilliomosok harmada kiesett a csoportból. A jelentés szerint Magyarországon dollármilliomosból 2015-ben 27 ezer fő, 2019-ben 32 ezer fő, 2020-ban pedig 30 ezer fő élt. UHNWI pedig ugyanezen időpontokban rendre 175, 226 és 242 fő élt. A beszámolóban előrejelzést is adnak 2025-re, amikor már közel 40 ezer fő dollármilliomos magyar állampolgár lesz.

A Credit Suisse svájci alapítású, de globálisan működő befektetési bank becslése szerint a globális magánvagyon tavaly 418,3 ezer milliárd dollár volt (2020-as globális GDP közel ötszöröse), melynek 45,8 százalékát birtokolta a felnőtt társadalom legvagyonosabb 1 százaléka. A nemzetek közül Monacoban a legnagyobb a belépési küszöb a legvagyonosabb emberek közé: 7,9 millió dollár. Ezt követi Svájc 5,1 millió és az Egyesült Államok 4,4 millió dollárral. Kenyában már 20 ezer dollárral (6 millió forint) fel lehet kerülni az 53 millió fős társadalom csúcsára. Latin-Amerikában a legmagasabb belépési küszöb a legfelső percentilisbe Argentinában van, 360 ezer dollárral, ami pont a duplája a legmagasabb afrikai, Dél-afrikai Köztársaságban levő 180 ezer dolláros belépési küszöbnek. Ázsiában Szingapúrban van a legmagasabb, 2,9 millió dolláros küszöbszint. Előrejelzések szerint az elkövetkező öt évben az Indiai küszöbérték fog a legnagyobb mértékben növekedni, közel a duplájára, 120 ezer dollárra emelkedve.

Az MNB számításai szerint a magyar háztartások nettó magánvagyona 85,7 ezer milliárd forint (11%-os bővülés az előző évhez képest), melynek a negyedét birtokolja a felnőtt társadalom leggazdagabb 1%-a (megközelítőleg 80700 fő). Ez alapján a legtehetősebb percentilishez való tartozáshoz 880 ezer dollárra (265 millió forint) van szükség.

Az egyenlőtlenségek világszintű növekedését és a társadalom vagyoni helyzetének két végpontja közötti szakadék szélesedését jól jelzi, hogy míg 2009-ben a világ leggazdagabb 380 emberének összvagyona egyezett meg a társadalom szegényebb felének vagyonával, addig 2018-ban már csak a legvagyonosabb 26 ember kellett ehhez. Ez annak is köszönhető, hogy a tehetősebb emberek vagyonának nagyobb hányada található tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeiben, és a 2008-as pénzügyi krízist követően jelentősen estek az árfolyamok, ezzel csökkentve a részvényesek vagyonát.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/evtizedek-ota-visszatero-tema-a-feltetel-nelkuli-alapjovedelem/