Ha már görögdinnye-szezon, akkor jöhetnek a statisztik...

Ha már görögdinnye-szezon, akkor jöhetnek a statisztikák is – OecoGlobus

A görögdinnye a tökfélék, vagy más néven kabakosok családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj. Sokan gyümölcsnek tartják, de valójában zöldségnek számít. Gyümölcshöz leginkább azét hasonlítható, mert 100 grammban viszonylag sok szénhidrát (7,55 gramm) található, melynek nagy része (6,2 gramm) cukor. Sokak szemében az elsőszámú nyári frissítő, emellett pedig könnyen emészthető, vízhajtó és többek között közérzetjavító is. Ha már ennyire népszerű, akkor érdemes lehet néhány fontosabb statisztikai adattal is árnyalni a róla kialakult képet.

A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) 2019-es adatai alapján világviszonylatban a legnagyobb görögdinnye termelő országok sorrendben a következők voltak. (Magyarország sajnos az első 25-ben sem kerül be.) Kína 60,8 millió tonna, amely a legnagyobb 25 termelő ország termésének közel kétharmadát (!) adja. A második Törökország 3,9 millió tonnával, mely 4,2 százalékos részesedést jelent. A harmadik India 2,5 millió tonnával és 2,7 százalékos részesedéssel.

Ha már az adatoknál járunk, az örökzöld kérdéssel ismét szembe találjuk magunkat: a statisztikai nyilvántartásokban vajon zöldségről, vagy gyümölcsről van szó? A KSH meghatározása egyértelmű: zöldségfélék közé tartozik. A görögdinnye-termesztés alá vont területek nagysága Magyarországon 2015 és 2019 között 6 ezer hektárról 5,1 hektárra csökkent. Ezzel párhuzamosan a betakarított összes termés is csökkent; 196 ezer tonnáról 174,6 ezer tonnára. Magyarországon a 2018-as adatok szerint a görögdinnye betakarított termésmennyisége közel 182 ezer tonna volt, melyből a legnagyobb szeletet Békés megye szakította ki 79 ezer tonnával, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következett közel 47 ezer tonnával. A harmadik pedig Heves megye volt kicsit több mint 12,5 ezer tonnával.

A felvásárlási átlagár 2015 és 2019 között mindössze 6 forintot emelkedett, 38 forintról 44 forintra. A termelői piaci átlagár esetében ugyanezen időszak alatt 146 Ft/kg-os értékről 184 Ft/kg-ra történő elmozdulást láthattunk. A bruttó termelési érték pedig folyó áron 10,5 milliárd forintról 13,8 milliárd forintra emelkedett. Látványos, hogy a KSH 2019-es adatai szerint a görögdinnye termésátlaga hektáronként 11 270 kg volt 1990-ben, ez 2000-re 15 960 kg-ra, 2019-re pedig 33 350 kg-ra emelkedett.

Sajnálatos tény azonban, hogy az értékesítésben a közvetlen exportunk látványosan elolvadt. Amíg 2015-ben ilyen formában 2,2 ezer tonna jutott a külpiacokra, addig 2019-ben már csak kicsit több mint 800 tonna. A görögdinnye külkereskedelmünk azonban további érdekességeket is takar. Magyarországon mind mennyiségben, mind pedig értékben egyre nagyobb a görögdinnye-import. 2015-ben 10,3 ezer tonnát importáltunk nagyjából 1 milliárd forint értékben, addig 2019-re a behozatal majdnem 17 ezer tonnára emelkedett, ennek értéke pedig 2,2 milliárd forintot tett ki. A kivitel értéke és mennyisége 2015-ben 5,6 milliárd forint volt, ez pedig 78,7 ezer tonnát jelentett. A mutatók 2019-re alig 3 milliárd forintra, illetve 36 ezer tonnára olvadtak. Ennek ellenére még mindig nagyobb a görögdinnye exportunk, mint az importunk. A korábbi évek tendenciáit látva azonban nem lehetünk túl bizakodóak, és egyre valószínűbb, hogy a boltokban kínált görögdinnyék importált termékként kerülnek az asztalunkra.