Hogyan működ(het)nek a bevezetendő építőipari intézked...

Hogyan működ(het)nek a bevezetendő építőipari intézkedések? – OecoFocus

A gazdasági sajtó már jó ideje feszegeti, hogy a hazai kormányzat az építőipari árak jelentős világpiaci és hazai emelkedése miatt piaci beavatkozásokra készül. Ennek egyik legmarkánsabb oka, hogy az árváltozás miatt a különböző otthonteremtési és felújítási kezdeményezések eddig elért eredményei és kedvezményei kerülhetnek veszélybe. Július első napjaiban a kormányzat felvázolta a piaci beavatkozás néhány pontját, melyek közül néhányat most gyakorlati működésük szempontjából elemzünk.

Az intézkedések első szelete, hogy 2021 októberétől kiviteli korlátozást rendelnek el bizonyos építőanyagoknál. Valójában az intézkedés exportvám. Ebben az esetben az intézkedést bevezető ország a termékek kivitelét adóztatja, mely egyrészt árnövelő hatású a külső piacokon, másrészt pedig a kormányzati bevételeket gyarapítja. A legfontosabb hatása azonban az, hogy amíg az árnövekedés eredményeképpen a külső piacokon versenyképtelenné válik a termék, addig a hazai piacon nincs áremelő hatás, így az országhatárokon belül történik az értékesítés, és ott emelkedik meg a termékkínálat. Ugyan a nemzetközi kereskedelempolitikában egészen ritka az exportvám (az importvám sokkal gyakoribb), időről-időre azonban hallhatunk ilyen jellegű kezdeményezésekről.

🧾 Az intézkedések között hallhattuk továbbá egy ún. extraprofitadó bevezetését. Az ilyen jellegű intézkedéseknél a profitra egy árszint megjelölése mellett meghatározott szintig egy jellemzően alacsonyabb adókulcsot vetnek ki, efelett azonban büntetően magas az adóteher. Az intézkedés lényege az, hogy a vállatok egy bizonyos profitnagyság felett már ne legyenek érdekeltek a profitjuk további növelésében (például az értékesítési árak növelése által).

Az intézkedések sorában harmadikként a koncessziós jogok esetleges visszavonásáról is hallhattunk. A koncesszió az állam vagy az önkormányzat által nyújtott engedély, mely szerint bizonyos törvényben meghatározott jogok gyakorlása egy meghatározott idejű szerződésben átkerül a jogosulthoz. A gyakorlatban az történik, hogy a jogosult időben és területileg korlátozott piaci monopóliumot szerez. Abban az esetben pedig az állami intézkedések hatására valamelyik koncesszióban működő bánya leállítaná a termelését, vagy esetleg markánsan csökkentené azt, akkor az állam visszaveheti a kitermelési jogot. Néhány építőipari alapanyag ezáltal pedig „állami” termékként jelenhetne meg a piacokon.

Az intézkedésekből láthatjuk, hogy a kormányzat egyszerre igyekszik beavatkozni az építőipari anyagok piaci kínálatába és a kínálati árakba. A következő hónapokban szoros figyelemmel kell kísérnünk, hogy az alapvetően a világpiacon beárazódó termékárak befolyásolására mennyi mozgástere van a hazai kormányzatnak. Fontos még azt is szem előtt tartanunk, hogy egy európai uniós ország által bevezetendő exportvám intézkedést előzetesen be kell jelenteni és a vámunió intézményrendszere által jóvá kell hagyatni. Ennek pedig több hónapos átfutási ideje is lehet.