50 év alatt jelentősen átalakult a világ acéltermelése...

50 év alatt jelentősen átalakult a világ acéltermelése, Kína vált a világ acél központjává - OecoGlobus

A World Steel Association adatai alapján az elmúlt 50 évben a világ éves acéltermelése több mint háromszorosára növekedett: az 1970-es 595 millió tonnáról 2020-ra 1878 millió tonnára. 2020-ban Kína már 1065 millió tonnát termelt, amely a világ termelésének 56,7 százalékát adja. Kína azon kevés országok közé tartozik a világon, amelynek a termelése nemhogy csökkent a COVID-19 hatására, hanem közel 7 százalékos növekedést tudott produkálni. Ugyanakkor Kína nemcsak a legjelentősebb acéltermelő országnak számít, hanem a legnagyobb acélfelhasználói címet is magáénak tudhatja. India, a második legnagyobb acéltermelő ország, miközben a kínai érték alig tizedét, 100 millió tonnát gyártott 2020 folyamán. 50 évvel korábban Kínában még csak alig 20 millió tonna acélt termeltek, míg 1990-ben már több mint 66 milliót. Az 1990-es években fontos mérföldkő történt, 1993-ban az Amerikai Egyesült Államokat, 1996-ban Japánt is megelőzte a világrangsorban. Alig két évtized elteltével, 2017-ben érte el Kína, hogy egymaga többet termelt acélból, mint a világ többi országa együttvéve. A termelés ilyen magas koncentrációja mögött két fontos tényező rejlik, egyrészről az olcsó munkaerő, illetve a környezetvédelmi szabályozás alacsony foka. Az Európai Unió együttesen a világon a második legnagyobb acélfelhasználó, ugyanakkor a termelés tekintetében a legszigorúbb környezetvédelmi szabályozást (elsősorban a CO2 kibocsátás tekintetében) alkalmazza, amely megnehezíti az európai gyártást, és a kínai termékekkel szemben nehezen tartja a versenyképes árazást.

Hazánkban a World Steel adatai alapján az acéltermelés éves szinten 2020-ban 1,5 millió tonnát tett ki, amely az új típusú koronavírus-járvány miatt közel 17 százalékos visszaesést jelent a 2019-es 1,8 millió tonnás értékhez képest. Magyarországon az acélfelhasználás egy főre jutó éves mértéke 285 kilogramm volt 2019-ben, amely nem csak az Európai Unió 308 kg/fő átlagától, de a visegrádi országokban tapasztalható értékektől is jelentősen elmarad. 2019-ben Csehországban 674, Szlovákiában 450, míg Lengyelországban 360 kg/fő acélfelhasználás történt. A V4-ek együttes acélfelhasználása éves szinten megközelíti az évi 25 millió tonnát, amely Németország után a második legnagyobbnak számít az EU-n belül. Itthon két városban gyártanak két különböző fajtájú eljárással acél termékeket, Dunaújvárosban az ISD Dunaferr Zrt. oxigénbefúvásos konverterrel, illetve Ózdon az Ózdi Acélmű Kft. elektroacél eljárással biztosítja a termelést. Korábban Diósgyőrön is történt termelés, de az intenzív verseny és a rossz vezetés kettőssége miatt megszűnt a tevékenység. A hazai acéltermelés 78 százalékát Dunaújvárosban, a 22 százalékát Ózdon állították elő tavaly.