2020-ban a világ a feje tetejére állt, de eközben jele...

2020-ban a világ a feje tetejére állt, de eközben jelentős megújulóenergia kapacitás épült fel a Földön - OecoGlobus

Az új típusú koronavírus miatt kialakult pandémia közepette az egész világon rekord nagyságú, összesen 260 gigawatt kapacitású tiszta energia előállítására képes erőmű épült fel 2020-ban. A Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (International Renewable Energy Agency, IRENA) adatai alapján a 2020-as bővülés közel 50 százalékkal haladja meg a 2019-es bővítés mértékét, amely a már üzembe helyezett kapacitást több mint tíz százalékkal növeli egyetlen év leforgása alatt. Az újonnan üzembe helyezett kapacitás energiatermelés-fajtáját tekintve erősen koncentrált. Napenergia hasznosítással 127 gigawatt, míg szélenergiából 111 gigawatt kapacitás épült fel tavaly, amelyek együttesen a teljes megújuló energiakapacitás bővülés 91 százalékát teszik ki. A dinamikus bővülés ellenére továbbra is a legjelentősebb tiszta energiaforrásnak a vízerőműveknek köszönhető, közel 43 százalékban. A teljes energetikai beruházások tekintetében pedig a megújulók már több mint 80 százalékos arányt tesznek ki. Miközben a megújulóenergia beruházások bővülnek, addig a hagyományos, fosszilis energiával működtetett erőművekhez kapcsolódó beruházások mértéke a 2019-es 64 GW-ról 60 gigawattra mérséklődött 2020-ban. Mindezzel összesen a megújuló forrásból származó energiatermelés értéke megközelítette a 2 800 gigawatt teljesítményt, amelyből a vízerőművek több mint 1200 gigawatt teljesítményért felelnek.

Az IRENA adatai alapján az elmúlt közel két évtized leforgása alatt a megújuló energia beruházások volumene dinamikusan emelkedett, amelyet még a COVID-19 sem tudott megtörni. Miközben a 2000-es évek elején az energetikai beruházások alig 20 százaléka kapcsolódott a tiszta energiához, addig 2020-ra az új kapacitásokon belül már több mint 80 százalékos volt a részesedése. Ázsiában található a világ megújulóenergia kapacitásának 46 százaléka, összesen közel 1290 gigawatt teljesítménnyel, ezt követi Európa 22 százalékos, míg Észak-Amerika 15 százalékos részesedéssel. A növekedést jelentős mértékben segíti, hogy a költségek jelentős mértékben mérséklődtek az elmúlt években. A napelem panelek ára 90 százalékkal mérséklődött 2009-hez képest, míg a szélturbinák ára 55-60 százalékkal csökkent 2010-hez viszonyítva. Kína a globális megújulóenergia kapacitásbővítés több mint feléért volt felelős 2020-ban, összesen 136 gigawatt beruházást hajtott végre (ebből 53 százalék szél-, 36 százalék napenergia). Az Amerikai Egyesült Államok egy év leforgása alatt 80 százalékkal tudta növelni a tiszta kapacitásának mértékét, és így összesen 29 gigawatt teljesítmény növekedést ért el. Érdemes megemlíteni Vietnámot, amely a tetőre szerelhető napaelemeket tekintve egyetlen év alatt 25-szörös növekedést hajtott végre. A Vietnam Electricity sajtóközleménye szerint a vietnámi növekedés mögött a kormányzat által széles körben elérhetővé tett, tetőre szerlehető napelem programjának volt köszönhető, ezért 2020-ban több mint 9 gigawatt kapacitást építettek ki. A tetőre szerelhető termelés a teljes vietnámi napenergia kapacitás negyedét teszi ki.

️ A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) értékelése alapján a jövőben egyre inkább a napelemek válnak az áramellátás meghatározó szereplőjévé. Világszinten várhatóan 2020 és 2030 között a fotovolatikus panelek éves átlagos bővülési üteme eléri a 13 százalékos szintet. Mindezzel a keletkező elektromos áram igény közel egyharmadát fogják tudni biztosítani. Az IEA értékelése alapján a következő évtizedben várható erőteljes növekedést elsősorban a jelentősen csökkenő beruházási költségek, az elérhető pénzügyi erőforrások és a világ 130 országának törvényhozói szintű támogatása fogja tudni elősegíteni. Az IEA beszámolója alapján ez elmúlt években tapasztalható technológiai fejlődés eredményeképpen a napenergia vált a legolcsóbb áramforrássá. Az országok megújuló energiatermelés beruházásának növekedése elengedhetetlen, hogy a korábbi, hosszú távú fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásaikat (például nettó karbonsemleges működés 2050-ig) teljesíteni tudják. A nemzetközi szervezet várakozása alapján a következő egy évtized folyamán keletkező globális áramszükséglet 80 százalékát megújuló forrásból lehet majd biztosítani és 2025-ben a széntől akár át is veheti a legjelentősebb energiaforrás címet a villamosenergia esetében.

Az IRENA adatbázisának adatai alapján itthon a megújuló energiatermelés együttes kapacitása eléri a 2,8 gigawatt teljesítményt, amelynek közel 60 százaléka napenergiához, továbbá bioenergiához, illetve szélenergiához rendre 23 és 15 százalék kapcsolódik. Miközben a világon elsősorban vízerőművekkel termelik a tiszta energia döntő részét, hazánkban a kapacitást tekintve alig három százalék körül alakul. Magyarországon Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján a teljes elektromos áram fogyasztásnak közel egytizede származik megújuló forrásból (öt százalék biomassza, három százalék nap, két százalék szél és egy százalék hulladékhasznosítás), a legjelentősebb forrás a paksi atomerőmű 49 százalékos részesedéssel. A MEKH beszámolója alapján 2021 áprilisában a Magyarországon üzemben lévő naperőművek által termelt villamosenergia aránya elérte a nyolc százalékos szintet. Olyan kimagasló volt az áramtermelés, hogy hazánk még exportálni is tudott belőle. 2020 év végén a magyar napenergia kapacitás megközelítőleg két gigawatt volt, amely Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondása szerint 2030-ig várhatóan hat gigawattra növekszik. Kormányzati célkitűzés, hogy 2030-ig a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka karbonsemleges módon kerüljön előállításra.