Újra munkaerőhiány következhet a koronavírus-járvány ut...

Újra munkaerőhiány következhet a koronavírus-járvány után? – OecoGlobus

Közép-Kelet-Európa gazdaságai a koronavírus-járvány harmadik hulláma után a vártnál gyorsabban talpra áll(hat)nak. Az ipar kibocsátása már növekszik, de a válságot megelőző krónikus munkaerőhiány a jövőbeni teljesítmény szűk keresztmetszete lehet. A feszes munkaerőpiac már a bérekre és az inflációra is kihat, felpörgeti azok dinamikáját. (Az árnyomás mérséklésére a cseh és a magyar jegybank kamatemeléssel és a monetárispolitikai kondíciók szigorításával reagálhat.)

Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió öt legalacsonyabb munkanélküliségi rátájából három a régió országaiból került ki 2021 áprilisában: Lengyelországban 3,1%, Csehországban 3,4% és Magyarországon 4,3%.

A szektorok közül a külföldi beruházások és az Európai Unió forrásai beáramlása elsősorban a feldolgozóipar, az informatika és az építőipar vállalatait érinti, amelyek a munkavállalókat is vonzzák. A munkaerőhiány kiemelten érinti az ágazatok közül az ipart, különösen a feldolgozóipart. Ugyanakkor például Lengyelországban a szolgáltatások áraiban is megmutatkozik az újranyitás nyomán élénkülő kereslet, (az ágazat inflációja 7%-os év/év alapon). A vállalatok munkaerő keresését nehezítheti az is, hogy azok a munkavállalók, akik 2020-at megelőzően a szolgáltató szektorban (turizmus-vendéglátás) dolgozók, majd a járvány hatására átmenetileg váltani kényszerültek, visszatérhetnek korábbi szakmájukhoz.

A szakértők Magyarország esetében a magas átoltottság következményének tekintik a gazdaság gyors felpörgését. Ugyanakkor a fellendülés egyes szektorokban, így a feldolgozóiparban már 2020 harmadik negyedévben megkezdődött a visszarendeződés, amikor megrendelés-állomány újra növekedésnek indult. A gazdasági teljesítmény ugrásszerű növekedése 2021 második felére csillapodhat. Eközben feldolgozóipari vállalatok, a feszes munkaerőpiaci körülmények miatt azzal a dilemmával szembesülnek, hogy a bérköltségeket átháríthatják-e az árakon keresztül a fogyasztókra, vagy a munkaerőt gépekkel válthatják ki az automatizáció és hatékonyság növelés keretében.

A munkaügyi szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy szakképzett foglalkoztatottak esetében jelentős hiány van, – nem csupán régiónkban – hanem a fejlett piacok esetében is, így az USA-ban és az Európai Unió egészben. Hazánkban elsősorban a mérnökök, informatikusok és technikusok esetében jelentkezik a leglátványosabb különbség a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat között.

A keresetek növekedésében csapódhat le a munkaerőhiány hatása. Így folytatódhat a járvány előtti dinamikus emelkedés egyes szektorok béreiben. A 2020-as válság előtti években már kétszámjegyű fizetés növekedés volt tapasztalható. A magyar bruttó bérek éves szinten 9,2%-kal ugrottak márciusban, míg Csehországban a nominális bruttó keresetek 3,2%-kal bővültek az első negyedévben. A vállalati szektor bére Lengyelországban áprilisban éves szinten 9,9%-kal emelkedett.