Mérlegen az elektromos és hibrid elektromos autók európai külkereskedelme – OecoGlobus

2020-ban az Európai Unió (EU) közel 5,2 millió autót exportált (benzin-, dízel-, elektromos és hibrid elektromos autók), miközben 3,0 millió járművet importált. A kereskedelemnek ezt a formáját iparágon belüli, ún. intraindusztriális kereskedelemnek nevezzük. A kivitel többségét a benzinüzemű gépjárművek jelentették (az EU-n kívülre export autók 64%-a), amelyet a dízel (22%), majd az elektromos és hibrid elektromos autók (14%) követtek. A behozatal tekintetében az EU-n kívüli gépjármű-import több mint felét (53%) tették ki a benzinüzeműek, ezt követték az elektromos és hibrid elektromos járművek (30%), majd a dízelüzeműek (18%).

Ha részletesen megvizsgáljuk a 725 ezer exportált elektromos és hibrid gépkocsi összetételét, akkor azt láthatjuk, hogy azok közel felét a nem konnektoros hibrid (49%), míg körülbelül egy-egy negyedét elektromos (27%) és konnektoros (plug-in) hibridek (24%) tették ki. 892 ezer importált jármű fele nem konnektoros hibrid (50%), egyharmada elektromos (34%) volt, a fennmaradó részt pedig a konnektoros (plug-in) hibridek (16%) adták.

A koronavus-járvány kitörésére válaszul hozott korlátozó intézkedések nyomán a kereskedelem általános csökkenése ellenére is emelkedett az EU elektromos és hibrid elektromos autóinak kivitele és behozatala. 2017-hez képest az elektromos és hibrid elektromos autók EU-n kívüli exportja majdnem ötszörös növekedést regisztrált a 2017. évi 150 ezer exportált autóhoz viszonyítva. Így a kivitel 2020-ban 725 ezerre bővült. Eközben az EU-n kívüli behozatal csaknem megháromszorozódott: a 2017. évi 301 ezer importált autóról 892 ezerre bővült 2020-ra.

Az európai uniós elektromos és hibrid autók fő célállomásai 2020-ban az Egyesült Királyság volt (az export 39%-a), amelyet az Egyesült Államok (16%), Norvégia (10%) és Kína (9%) követett.

Az elektromos és hibrid elektromos autók importjának csaknem a fele Japánból és az Egyesült Államokból érkezett (az import 23-23%-át tette ki), majd Dél-Korea (15%), az Egyesült Királyság (14%), Törökország (10%) és Kína (9%) következett.

Az alternatív meghajtású autók tekintetében Magyarország az akkumlátorgyártás révén válhat nagyhatalommá. A jelenleg is zajló beruházások lezárultával hazánk Európa harmadik legjelentősebb akkumulátorgyártója lehet Németország és Lengyelország után. Ugyanakkor a Magyarországon jelenlévő autógyárak még az átállás fázisában vannak a hibrid illetve elektromos autók gyártása esetében. Emellett hazánkban is egyre népszerűbbek az elektromos autók a vevők körében. A Belügyminisztérium (BM) adatai szerint 2020-ban megszakítás nélkül három hónapban is rekord számú, ezernél is több környezetkímélő autót állítottak forgalomba.

Az eredeti cikk itt olvasható:
https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210524-1

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-elektromos-autok-egyre-meghatarozobba-valnak-europaban/

#Eurostat #EU #EuropaiUnio #gazdasg #Elektromosauto #Emobilitas #Auto

️Érdemes odafigyelni arra, ami most Izraelben történik, mert Netanjáhú esete jól példázza az örök igazságot: az emberek egy idő után minden pozitívumot természetesnek és magától értetődőnek tartanak.…

Tudja, hogy nézett ki Berlin az '50-es években? Most megnézhetik!

Június elsején útnak indult a Magyar Honvédség tartalékos százada, hogy részt vegyen az Ohiói Nemzeti Gárda gyakorlatán az Amerikai Egyesült Államokban.
Sok sikert kívánunk bajtársainknak!👏

HM Zrínyi

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média