Miért egyre drágább a reggelink? – OecoGlobus

Amennyiben rövid választ szeretnénk adni a felvetett kérdésre, azt mondhatjuk, hogy a pandémia kirobbanása óta azon alapanyagok és élelmiszerek ára, amelyek fontos szerepet töltenek be a reggeli étkezéseinknél olyannyira növekedett, hogy számos elemző már egyértelműen nyersanyagpiaci fellendülést és tartós árnövekedést vetít előre.

Az amerikai határidős piacokon folytatott kereskedés adatai szerint az ömlesztett kávé, tej, cukor, búza, zab és narancslé szerződéses ára átlagosan 28 százalékkal ugrott meg 2019-hez képest. A húsimádók számára, pedig intő jel, hogy a sertéshús listába való felvétele az átlagos áremelkedést még tovább, 32 százalékra emeli. Tudnunk kell azonban, hogy az alapanyagok és a nyersanyagok ára csak egy szeletét teszi ki annak, amit a szupermarketben, vagy éppen az étteremben kell fizetünk, de a költségek nagyobb részét rendszerint áthárítják a fogyasztókra.

🧈 Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által mért élelmiszer árindex 2021-ben az utóbbi évtized a legmagasabb értékeit mutatja, és egyértelműen bizonyítja, hogy Kína erős kereslete, az új típusú koronavírus-járvány miatt jelentkező kormányzati gabona felhalmozások és az exportőr országokban tapasztalt száraz időjárás miatt egyértelműen növekednek a mezőgazdasági termékárak. A búza ára az év eleje óta 16 százalékkal, míg a kukoricáé 60 százalékkal emelkedett. Jelentős a drágulás továbbá a vaj esetében is.

Azon országok tekintetében, amelyek élelmiszerimportra szorulnak, még a szállítási költségek növekedése is árfelhajtó hatású, gyakoriak továbbá a késések és csúszások, amelyek beszűkítik az olyan termékek elérhetőségét, mint például a kávé. Utóbbi esetében a Brazíliában tapasztalt aszály is komoly hullámverést okoz az értékláncban, amely ugyancsak emeli az árakat. A tejre kötött határidős ügyeletek is nagy volatilitást mutatnak az utóbbi másfél évben, és az árak nagyjából 12 százalékkal magasabbak a 2019-ben mért adatoknál. A cukor határidős ára a pandémia kezdete óta 25 százalékkal növekedett, a narancslé esetében pedig mintegy 20 százalékos növekedést láthattunk. Még ennél is nagyobb a drágulás a szójaolaj esetében (90 százalék), a szójabab ára pedig nagyjából 60 százalékkal emelkedett.

A Magyarországon is tapasztalt élelmiszer áremelkedés tehát nem elszigetelt és szélsőséges eset, és teljes egészében beleillik a nemzetközi tendenciákba. A reggeli sajnos nem csak idehaza, hanem egyaránt a fejlődő és a már fejlett országokban is egyre többe kerül.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/felporog-az-inflacio-az-uj-tipusu-koronavirus-jarvany-utan/

#reggeli #aremelkedés #covid19 #elelmiszerarak