Egy tendencia, ami alapján előre jelezhető a Bitcoin á...

Egy tendencia, ami alapján előre jelezhető a Bitcoin árfolyamnövekedése – OecoGlobus

A Bitcoin bányászásának metódusa arra épül, hogy nagyteljesítményű számítógépekkel, nagy számítási kapacitást igénylő feladatok elvégzéséért (bányászás) a bányászók Bitcoin blokkokat (vagy törtrészüket) kapnak. A blokkokért kapható Bitcoin egységek száma négy évente feleződik. A legismertebb kriptovaluta 2009 eleji indulása és 2012 között egyetlen blokk 50 Bitcoint jelentett. Majd a következő négyéves ciklusban, 2016-ig 25-öt, ezt követően 2020-ig 12,5 darabot. Jelenleg 6,25 egységnyi Bitcoint ér egy blokk. Ezalapján a termelési ütem folyamatosan lassul. A 2024-es felezést követően egy blokk csupán 3,125 egység Bitcoint fog érni. A felezési időpontokat világszerte felezőbulikkal („Halving party”) szokták megünnepelni.

A Bitcoin árfolyamának logaritmikus technikai képén szépen megfigyelhető az a tendencia, hogy a blokkfelezést követő két évben meredek árfolyamemelkedésre, majd a négyéves ciklus második felében csökkenésre, illetve oldalazásra lehet számítani. Ezalapján érhető a 2020-ban és idén tartó óriási árfolyamnövekedés, mely alatt közel hatszorosára nőtt a Bitcoin–USA dollár cserearány. Ha a trend szabályosan folytatódik 2022-2024 között nem lehet sok árfolyamnyereségre számítani. A fejlesztők tervei szerint egy ezred Bitcoin egy eurót ért volna, azonban a mostani árfolyammal számolva ez a célár ötvenszeresét, közel 50 eurót jelent.

A titokzatos fejlesztő, Satoshi Nakamoto a kitermelhető Bitcoinok számát 21 millió darabban maximalizálta. Egyesek szerint nem egyetlen személy, hanem egy 11 fős csapat áll a Bitcoin mögött, köztük magyar fejlesztőkkel is. A fejlesztő(k) úgy alkották meg a kriptovaluta bányászási metódusát, hogy átlagosan 10 percenként adódjon egy újabb blokk a blokklánchoz. Ezalapján naponta 144 blokkot termelnek ki, ami a jelenlegi átváltás szerint 900 egység Bitcoint jelent. A 21 milliós felső korlát indoklására számos elmélet született, de Nakamoto egyiket sem erősítette meg. A legismertebb elmélet szerint a 4 éves ciklusokban egy blokkért kapható Bitcoinok számának összegének (50 + 25 + 12,5 + 6,25 + ... = 100) és egy ciklus alatt kitermelhető blokkok számának (6 x 24 x 365 x 4 = 210240 (óra x nap x év x cikus)) szorzata adja a 21 milliós maximumot (pontosabban 21,024 millió). Az utolsó Bitcoin blokkot számítások szerint 2140 körül fogják kibányászni, mely már csupán rendkívül kicsi töredékrész Bitcoint fog jelenteni.

Miért kellett maximalizálni a kitermelhető Bitcoinok számát? A hagyományos értékpapírokkal szemben, melyek értékét a jövőbeli pénzáramlások vagy a mögöttes gazdasági teljesítmény adják, a Bitcoin (hasonlóan az aranyhoz és devizákhoz) értékét a ritkasága és az inflációtól való védettsége jelenti. Hamar elértéktelenedne, ha korlátlan, vagy legalábbis nagy mennyiségben állna rendelkezésre. A legendás befektető Warren Buffett és partnere Charlie Munger nemrég fogalmazták meg a kritikát, hogy a Bitcoin értéke és árfolyamszárnyalása mögött csupán a belé vetett törékeny bizalom és a sok trendet meglovagoló befektető árfelhajtó hatása áll. Emellett azt is megemlítették, hogy nem akarnak olyan üzletben részt venni, amit világszerte az emberkereskedelem, kábítószerkereskedelem és terrorizmus finanszírozására használnak.

Az elérhető Bitcoinok 89,05%-át, azaz közel 18,75 millió darabot már kibányásztak. A világon a kitermelt aranykészletek a történelem során átlagosan évi 2%-kal nőttek, a Bitcoin esetében a 2024-es blokkfeleződést követően az állomány évi relatív növekedése már nem fogja meghaladni az 1%-ot. 2030-ra a lehetséges Bitcoinok 98%-a, öt évre rá pedig 99%-a már ki lesz bányászva. Miután az összes Bitcoint kibányászták, a bányászok már nem fognak további blokkokban és Bitcoinokban részesülni.

Satoshi Nakamotonak a becslések szerint 980 ezer egység Bitcoinja lehet, mely a jelenlegi árfolyammal számolva körülbelül 55 milliárd dolláros vagyont jelent. Ezzel a Bloomberg Billionaires Indexe alapján a világ 23. leggazdagabb embere. Becslések szerint világszerte 30-60 ezer befektető vált csupán a Bitcoin révén dollármilliomossá. 3-4 millió egység Bitcoin elveszett (például elhagyott, megsemmisült vagy jelszóval védett digitális tárhelyeken), többnyire a legismertebb kriptovaluta történetének korai szakaszában, amikor még nem volt értékes és az emberek nem igazán figyeltek rá. Emellett számos Bitcoint elloptak a kibertámadások során, például a Bitfinex kriptovaluta bányász cégtől 2016-ban 120 ezer darabot, mely akkor 72 millió dollárt ért. A legnagyobb Bitcoin rablás azonban 2014-ben történt amikor az egyik legjelentősebb kriptovaluta tőzsde (bitcoinos tranzakciók 70%-át kezelték), a Mt. Gox ügyfeleitől 740 ezer, magától a cégtől pedig 100 ezer egységet loptak el. Ez akkori árfolyamon számolva fél milliárd dollárt ért.