A járványok és a költségvetési hiányok kora következik...

A járványok és a költségvetési hiányok kora következik? – OecoGlobus

Az új típusú koronavírus járvány kitörése óta sokszor hallgattuk, hogy a mostani csak talán az első az emberiséget fenyegető járványok közül, és ennek az elsődleges oka az, hogy az emberi tevékenység egyre szűkebb mozgásteret ad az állatvilágnak. A járvány gazdasági kezelésének eredményeként pedig egyre gyakrabban fogalmazódik meg, hogy valószínűleg tartós költségvetési hiányra kell felkészülniük az egyes gazdaságoknak. Megnéztük, hogy az EU-ban milyen költségvetési deficittel számolnak az egyes tagországok a 2021-es évre, és így mennyi igazság van az aggodalmak mögött. Előre leszögezhető: a félelmek nem alaptalanok, világszerte nagyobb költségvetési hiány várható.

A költségvetési hiány kérdése az utóbbi hétben különös figyelmet kapott hazánkban, ugyanis a gazdaság újraindítását és a járvány elleni védekezést szolgáló intézkedések miatt a költségvetési hiánycél a korábbi 2,9 százalékról 7,5 százalékra változik. Ennek a mintegy a háromszoros növekedésnek az elsődleges magyarázata az, hogy a kormánynak komolyabb mozgásteret kell kapnia az egészségvédelmi, és a gazdaságot újraindító intézkedésekhez. A tervezetből látható, hogy Magyarországon az egészségügy, adókönnyítések révén a családok támogatása és a gazdaság újraindítása kap kiegészítő forrásokat, emellett pedig önkormányzati többlettámogatások (865 milliárd helyett 908 milliárd forint) is megjelennek. A kormány 2021-ben 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, így az államadósság rátája 80,4 százalékról 79,9 százalékra csökkenhet.

Láthatjuk tehát, hogy hazai hiánycél 2021-re 7,5 százalék. Érdemes lehet azonban azt is megnéznünk, hogy más európai országok milyen előrejelzéseket készítenek az idei érvre. A költségvetés hiánya várhatóan Luxemburgban lesz a legalacsonyabb 1,3 százalékkal, míg Spanyolországban a legmagasabb 9,6 százalékkal. A magyarhoz hasonló mutatókkal számolnak Belgiumban (-7,1 százalék), Szlovákiában (-7,9 százalék) és Olaszországban is (-7,8 százalék). A V4-es országok viszonylatában érdemes még megemlíteni Lengyelországot (-4,3 százalék) és Csehországot (-6,6 százalék). Az eurózóna 19 országában 2020-ban 8,8 százalék volt a hiány, 2021-re pedig 6,4 százalékos deficit várható. Ezen értékek tükrében látható, hogy az EU-s országok egy időre biztosan elköszönhetnek a GDP 3 százalékában rögzített költségvetési hiányszinttől és a GDP 60 százalékát meghaladó államadósság is megengedett lesz. Ráadásul jól látható már most is, hogy több éves fokozatos kifutása lesz a költségvetési hiány mérséklődésének. Arról is vita van már továbbá, hogy az eredeti küszöbértékek egyáltalán visszatérhetnek-e a korábbi mértékükben és formájukban.