Mi történik egy gazdasággal, ha éveken át a világ egyik legnagyobb szankciós rendszere alatt működik? Az orosz gazdaság példája azt mutatja, hogy a válasz jóval összetettebb annál, mint hogy „összeomlott” vagy „változatlanul működik”.

A szankciók nem feltétlenül egyik napról a másikra döntik romba a GDP-t. Sokkal inkább fokozatosan alakítják át a gazdaság szerkezetét, a kereskedelmi kapcsolatokat, a beruházásokat és a hosszú távú növekedési lehetőségeket.

Miközben a Rosstat első becslése szerint az orosz GDP 2025-ben reálértéken még 1%-kal nőtt, több kulcsfontosságú területen jelentős veszteségek halmozódtak fel.

Az orosz energiaexport bevétele a háború előtti szinthez képest 27%-kal csökkent.
Az EU és Oroszország közötti árukereskedelem értéke 2021 és 2025 között 257,5 milliárd euróról 58,1 milliárd euróra esett vissza.
A nyugati autógyártók kivonulása és az alkatrészellátási problémák jelentősen átalakították az orosz autóipart.
Az orosz légiflotta jelentős része továbbra is nyugati gyártású repülőgépekre épül, miközben az alkatrészellátást a szankciók korlátozzák.
A vállalatok drágábban jutnak finanszírozáshoz, a pénzügyi rendszer pedig egyre erősebb állami kontroll alatt működik.
Oroszország válaszul új kereskedelmi kapcsolatokat épített ki Kínával, Indiával, Törökországgal és több közel-keleti országgal.
Az importhelyettesítés és a hadiipari megrendelések jelentős állami támogatást kaptak, ami rövid távon növelte a termelést és a foglalkoztatást.
A gazdaság egyre nagyobb mértékben támaszkodik az állami kiadásokra és a hadiipari keresletre.

A jelenlegi adatok alapján nem lehet kijelenteni, hogy a szankciók tönkretették az orosz gazdaságot. Ugyanakkor az sem látszik, hogy hatástalanok lennének. Inkább egy olyan folyamat rajzolódik ki, amelyben a gazdaság alkalmazkodik a korlátozásokhoz, miközben egyre nagyobb árat fizet a technológiai elszigetelődésért, a drágább importért és a növekedési lehetőségek szűküléséért.

A várható 22. szankciós csomag vajon tovább növeli ezt a nyomást, vagy Oroszország alkalmazkodóképessége ezúttal is ellensúlyozni tudja a hatásokat?

️ Szigethy-Ambrus Nikoletta teljes elemzését a kommentek között találjátok.

#Oeconomus #Oroszország #Szankciók #Geopolitika #Gazdaság #Energia #EU #OecoFocus

Az ülésvezetés nem ismeri a házszabályt, a szót a veterán, 20-30 éve képviselőktől vonják meg, a szankció pedig egyoldalú. A Mi Hazánk elnökénél a legsúlyosabb következmény jött, míg a…

Ennyi volt, irány vissza Budapest. Mehetek dolgozni a többiekhez ❤️ Én felválalom: a rendszer és Kormány váltás miatt nem hosszabbítom meg a szerződést! Szerintetek a mai Magyar Kormány milyen…

Tiszások, hozzátok szólok!

Változást akartatok, tudjuk. Rendben van. Nem is akarunk benneteket semmiről meggyőzni, mert úgysem tudnánk. Majd nektek kell meggyőznötök magatokat, és szembenéznetek saját…

Miután a vényköteles gyógyszerek ÁFA csökkentésével nagyjából átlag havi 111 forinttal segítette a lakosságot a Tisza kormány, máris itt a következő nagyvonalú, nemes cselekedet. A vállalkozások…

️Egy rendőr belső infra hivatkozva azt írta az egyik képviselőnek, hogy eddig összesen 4-5 rendőr jelentkezett dolgozni a tiszás ÁVH-hoz. Így péntekre berendelték az összes budapesti nyomozót, és ha…

️ Pedig piaci árak voltak.

👉 Magyarország gázolaj-tartaléka április végén – amikor a Tisza átvette a kormányrudat – 402,9 ktonna volt.
👉 Július végén: 390,2 ktonna.
👉 Augusztus végén: 390,1 ktonna.
👉…

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média