László Dávid, az Oeconomus elemzője is ott volt Isztambulban a Klímafinanszírozási Csúcstalálkozón. Mint írja:

️Isztambulban kellemes későnyári időben rendezték meg a Klímafinanszírozási Csúcstalálkozót. Pedig az elmúlt években Törökországnak is kijutott a kánikulából. Tavaly júliusban 50,5 Celsius-fokot mértek Silopinál, az iraki–szíriai hármashatárnál, amivel megdőlt a korábbi országos rekord.
Idén novemberben Törökországban rendezik meg az ENSZ soron következő éghajlatváltozási konferenciáját. Csakhogy ígéretekkel és vállalásokkal már tele a padlás. Akkor mégis miben lesz ez más, mint az előző harminc?
A csúcstalálkozón bemutatott tervek szerint a törökök merőben új megközelítést alkalmaznának. Olyan mérföldkövet fektetnének le, amely felülmúlja az 1997-es kiotói vagy a 2015-ös párizsi egyezményt is.
Murat Kurum török miniszter szerint globálisan legalább 7,5–9 billió (!) dollárra lenne szükség, miközben csak nagyjából 1,9 billió dollár áramlik az ágazatba. Célkitűzésük, hogy rávegyék a nemzeteket, 2035-ig évente 1,3 billió dollárt mozgassanak meg.
Vaskos cech, ráadásul a legrosszabb pillanatban érkezik. Alig lábaltunk ki a koronavírus-járvány utáni válságból, érkezett az ukrajnai háború, majd a közel-keleti konfliktus. A Világbank legújabb előrejelzései az idei évre globálisan mindössze 2,5 százalékos GDP-növekedést jósoltak.
A törökök szerint hiábavaló arra várni, hogy ekkora összegeket egyedül közpénzből elő lehetne teremteni. Egy olyan rendszerre van szükség, amely a pénzintézeteket és magánbefektetőket is bevonja a finanszírozásba. Magyarán: hogy a klímavédelembe megérje pénzt tenni, alacsony kockázattal, gyors megtérüléssel.
️A másik nagy probléma, hogy valójában hiányoznak a konkrét projektek. Hiába a hangzatos klímavédelmi megállapodások, és hiába akár a mögé tett pénz is, ha nincsenek megvalósítható beruházások.

A képen Murat Kurum török környezetért, városfejlesztésért és klímavédelemért, a COP31-ért felelős miniszter.

Az Index.hu-ra írt cikk linkjét megtalálod kommentben.