Egy korszak érhet most véget: az ENSZ-ben megszavazták, hogy lecseréljék a Mercator-vetületű térképeket más, olyan térképekre, amelyek hűen ábrázolják a Föld országait. A Föld hű ábrázolásának mindig matematikai okai voltak, azonban nem is gondolnánk, hogy ez valójában mekkora geopolitikai erővel is bír.

A gömb felületének síkba vetítése matematikai okokból mindig torzítással jár: vagy a területek aránya, vagy az alakzatok szöghűsége, vagy a távolságok sérülnek. A Mercator-vetületet 1569-ben alkotta meg egy flamand térképész, Gerardus Mercator. Mercator számára a hajózás volt lényeg, a térképe ezt szolgálta, és ezért a hajózási tájékozódást segítő szöghűséget részesítette előnyben, ami a sarkok felé extrém módon felnagyítja a szárazföldeket. Minél távolabb kerültünk az egyenlítőtől, annál jobban torzított területileg a térkép. Vagyis például Gröndland, Oroszország vagy Antarktisz óriási méretűnek tűntek, szemben például az afrikai kontinenssel.

18. századtól kezdve ez a Mercator-térkép lett az arany szabvány. Ezt használta mindenki, de már nem csak a hajózásban, hanem a Föld ábrázolásához is.

Mindez óriási hatással volt arra, hogy hogyan gondolkodunk a világunkról: a térkép eleve Európa központú (mi más legyen, hiszen egy flamand térképész alkotta meg), ahol bizonyos országok jóval nagyobbak, mint amilyenek a valóságban. Az európai, főleg skandináv országok is, de Oroszország és például Kanada is nagyobb erejűnek tűnik - leginkább másokkal összevetve - mint amilyen ténylegesen az. Ez beépül a kollektív gondolkodásunkba már kiskorunktól kezdve, amikor földrajzot tanulunk, és gazdasági, kulturális és szociális következményei is vannak. A franciák az ENSZ határozat után például már bejelentették, hogy lecserélik a Mercator-térképeket a tankönyvekben más, a föld területeit realisztikusabb módon ábrázoló térképekre.

Így egyáltalán nem meglepő, hogy a Marcator-vetülettel szemben éppen az afrikai országok léptek fel a legjobban. Az érdekérvényesítés most célba ért - az ENSZ 193 országából 163 megszavazta a Mercator térképről való lemondást. A legjobb megoldás valószínűleg az “Equal Earth” térkép lesz, amelyet csupán 8 évvel ezelőtt, 2018-ban hozták létre, hogy valódi alternatívát nyújtson a különböző térképészeti torzításokkal szemben, miközben megőrzi a területhűséget. A vetületet három kutató alkotta meg: Bojan Šavrič, Tom Patterson és Bernhard Jenny. Föld minden országa és kontinense a valós területével arányosan jelenik meg rajta, ám közben nem csúnya, mint például az országokat elnyújtó korábbi Peters-vetület.

Valószínűleg pont ez az oka annak is, hogy ENSZ ejtette a Mercatort: megjelent egy új, szép és jól használható ábrázolás. A térképet a megjelenés után szinte azonnal átvette számos nemzetközi tudományos szervezet, köztük a NASA Goddard Intézete.

Az elmúlt évszázadokban egyébként több tucat olyan térképes megjelenítés készült, amelyek pontosabban próbálták ábrázolni kiterítve a Földet, de persze mindegyik valamilyen kompromisszummal járt (Gall-Peters térkép, Winkel-tripel, Robinson, Goode-féle vetület, Dymaxion, Authagraph és stb.). És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy nem mindenki éli meg jól az Európa-központúságot, és például az ázsiai országokban vagy a déli félteke országaiban Ázsia-központú vagy déli-félteke központú térképeket használnak. De hát ismerjük azt a híres mondást, hogy a történelmet a győztesek írják, márpedig hosszú évszázadokon át a Föld meghatározó, vezető hatalmai az európai államok voltak. Mi több, a különböző problémák és válság-tünetek ellenére én most sem írnám le Európát, sőt…