Életjeleket mutat az ipari termelés

Az előző év azonos időszakához mérten 4,7 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 1,7 százalékkal nőtt a magyarországi ipari termelés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szeptember 7-én közzétett adataiból.
A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása bővült. Csökkenés figyelhető meg a villamos berendezések gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermékek előállításában is.
Az év első hét hónapjában 2,7 százalékkal nagyobb volt az ipari termelés, mint 2025 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 1,7 százalékkal emelkedett. A májusi 5,4 százalékos és a júniusi, munkanappal tisztítva 4,1 százalékos növekedés után ezek az adatok azt mutatják, hogy az ipar lendülete nyáron sem tört meg.
A kedvező ipari teljesítmény mögött több tényező együttes hatása áll. A külpiaci kereslet továbbra is meghatározó az ipar szempontjából: az első félévben az ipari értékesítés 65 százalékát adó export volumene 2,8 százalékkal nőtt, miközben a belföldi értékesítés 2,5 százalékkal csökkent. Ez alapján látható, hogy nem a magyar belső kereslet húzza az ipart.
Szintén nagy hatással van az ipari teljesítményre az olyan húzóágazatok teljesítménye, mint az autógyártás. Júniusban a járműgyártás kibocsátása 21 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az exporton belül a járműgyártás kivitele 19,6 százalékkal nőtt a jelzett időszakban.
️Erősödés látható a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásánál is. Júniusban ennek termelése közel 50 százalékkal nőtt, exportértékesítése pedig 41 százalékkal bővült. Ez a szektor önmagában is jelentős súlyú, közel 15 százalékát adja a feldolgozóipari termelésnek.
A kedvező júliusi ipari teljesítményre az export mellett a rendelési értékek is hatással voltak: júniusban az új feldolgozóipari rendelések 23 százalékkal, a teljes rendelésállomány pedig 48 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez arra utal, hogy a júliusi növekedés nem pusztán egyszeri „készletfeltöltés” volt. A júniusi 10,1 százalékos nyers növekedésből viszont nem szabad túl sokat kiolvasni: két munkanappal több volt, mint egy évvel korábban, ezért munkanappal tisztítva csak 4,1 százalék volt a bővülés. A júliusi 4,7 százalékos éves adat így sokkal közelebb áll a valódi ipari dinamikához.
Összességében az ipari termelés jelenlegi adatai azt mutatják, hogy a növekedés elindult, de még nagyon egyenetlen az ipar kilábalása a korábbi válságokból. Az elektronika és a járműipar húzzák az ipar teljesítményét, miközben a belföldi kereslet továbbra is gyenge. Az első félév egészében 2,4 százalékos volt az ipari növekedés, tehát a júliusi 4,7 százalék azt jelzi, hogy az év második felét az ipar valamivel erősebben kezdte. A kulcskérdés most az, hogy a jármű- és akkumulátoripar mellett mennyire tud szélesedni a növekedés, így például az élelmiszeriparban és a villamos berendezések gyártásában mikor várható hasonló lendület.