Miért keres többet a tervező, mint a gyártó?

Amikor egy fogyasztó megvásárol egy márkás cipőt, egy okostelefont vagy egy prémium bútort, az ár jelentős része már nem a fizikai előállítást tükrözi. A legnagyobb hozzáadott érték egyre inkább a termék mögött álló szellemi tőkéből származik: a tervezésből, a szoftverből, a márkából, a marketingből és az értékesítési hálózatból.

Ez a jelenség a kreatív gazdaság térnyerésének egyik legfontosabb magyarázata. Az ENSZ adatai szerint a kreatív gazdaság a világ bruttó hozzáadott értékének már több mint 6 százalékát adja, az Európai Unióban pedig közel 8 millió ember dolgozik a kulturális és kreatív ágazatokban.

A globális értékláncokban ugyanakkor egyre élesebben látszik a munkamegosztás. Míg a kreatív szolgáltatások – például a szoftverfejlesztés, a kutatás-fejlesztés, a digitális tartalomgyártás vagy a márkaépítés – exportja 2023-ra elérte az 1500 milliárd dollárt, addig a kreatív áruk fizikai kivitele ennek kevesebb mint felét tette ki. A magas jövedelmet termelő tevékenységek döntő része a fejlett gazdaságokban koncentrálódik, míg a gyártás jelentős hányada továbbra is az alacsonyabb költségű országokban zajlik.

A ruházati ipar jól mutatja ezt a különbséget. Egy póló előállítása történhet Bangladesben vagy Vietnámban, a profit jelentős része azonban ott marad, ahol a terméket megtervezik, márkává építik és értékesítik. Nem véletlen, hogy az európai luxus- és prémiumipar ma az uniós GDP mintegy 5 százalékát adja, miközben a globális luxuspiac közel kétharmadát uralja.

A kérdés Magyarország számára is stratégiai jelentőségű. A hosszú távú versenyképesség szempontjából nem elegendő pusztán a gyártási kapacitások bővítése. A fenntartható felzárkózás kulcsa az lehet, hogy a gazdaság minél nagyobb arányban kapcsolódjon be azokba a tevékenységekbe, ahol a legnagyobb hozzáadott érték keletkezik: a kutatás-fejlesztésbe, a designba, a digitális tartalomgyártásba, a márkaépítésbe és az innovációba.

A 21. század gazdaságában ugyanis egyre kevésbé az számít, hogy hol készül el egy termék, sokkal inkább az, hogy ki birtokolja az ötletet mögötte.

Cikksorozatunk első része a kreatívipar globális trendjeit és a magyar könnyűipar helyzetét vizsgálja.

A linket a kommentben találjátok.