A magyar gazdaság legnagyobb problémája ma már nem az infláció
Az augusztus 24-ével kezdődő héten egyszerre érkeztek fontos adatok a bérekről, a beruházásokról és a gazdasági hangulatról, miközben az MNB ismét kamatot csökkentett, a kormány átírja az idei költségvetést, és jelentős nyugdíjpolitikai bejelentések is érkeztek.
Az adatok alapján egy érdekes kettősség rajzolódik ki: miközben a háztartások jövedelmi helyzete több szempontból javul, a gazdaság beruházási oldala továbbra is gyenge, a vállalatok optimizmusa megtört, az államháztartás pedig komoly alkalmazkodás előtt áll.
A legaggasztóbb fejlemény továbbra is a beruházások alakulása.
A KSH szerint 2026 második negyedévében a beruházások volumene 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az előző negyedévhez képest pedig szezonálisan kiigazítva 4,3 százalékos visszaesést mértek. Az első félév egészében közel 5 százalékos volt a csökkenés.
A probléma ráadásul nem új keletű.
A beruházási volumen:
️ 2023-ban 6,6 százalékkal,
️ 2024-ben 11,6 százalékkal,
️ 2025-ben további 4,3 százalékkal csökkent.
Ez azt jelenti, hogy 2022 és 2025 között összességében mintegy ötödével zsugorodott a beruházási aktivitás Magyarországon.
Ez azért különösen fontos mutató, mert a beruházások jelentik a jövő gazdasági növekedésének alapját. A mai beruházásokból lesznek a holnapi gyárak, gépek, technológiai fejlesztések, exportkapacitások és béremelési lehetőségek. Ha tartósan kevesebb új fejlesztés valósul meg, annak hatása csak évekkel később jelenik meg teljes erővel a gazdasági növekedésben.
A kedvezőtlen képet erősíti a gazdasági hangulat romlása is.
A GKI augusztusi felmérése szerint az év eleje óta tartó optimizmus megtört. A konjunktúraindex egyetlen hónap alatt 4 ponttal esett vissza, az üzleti bizalom közel 4 ponttal romlott, miközben az ipari, építőipari és kereskedelmi bizalmi mutatók is jelentősen gyengültek.
A vállalkozások mindössze 7 százaléka készül létszámbővítésre, míg 13 százalékuk létszámcsökkentést tervez.
Mindeközben azonban a lakossági oldalon kedvezőbb folyamatok láthatók.
Júniusban a bruttó átlagkereset 754 700 forint, a nettó átlagkereset pedig 529 700 forint volt. A bruttó bérek 7,1, a nettó bérek 9,4 százalékkal emelkedtek egy év alatt, miközben a reálkeresetek 7,6 százalékkal nőttek.
A fogyasztás szintén élénkül: 2026 első félévében a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5 százalékkal bővült.
Az inflációs környezet is kedvező.
Júliusban az éves infláció mindössze 1,2 százalék volt, a maginfláció pedig 1,9 százalék. Ez lehetővé tette, hogy az MNB újabb 25 bázisponttal, 5,75 százalékról 5,50 százalékra csökkentse az alapkamatot.
Az alacsonyabb kamatkörnyezet idővel olcsóbb finanszírozást és kedvezőbb beruházási feltételeket teremthet, ugyanakkor az MNB szerint a további kamatcsökkentések mozgásterét egyre inkább a költségvetési pálya és az ország kockázati megítélése határozhatja meg.
Eközben a fiskális oldalon is jelentős változások zajlanak.
A kormány augusztus végén módosítja a 2026-os költségvetést. Az eredetileg tervezett 3,7 százalékos GDP-arányos hiány helyett az új cél 7,5 százalék. A kabinet szerint eddig mintegy 400 milliárd forint megtakarítást értek el, az év végéig további 300 milliárd forintos korrekciót terveznek, miközben létrejön egy 500 milliárd forintos Havaria Alap is az aszály és az energiaválság költségeinek kezelésére.
Összességében a magyar gazdaság jelenleg nem recesszióban van: a GDP a második negyedévben éves alapon 1,7 százalékkal, negyedéves alapon 0,4 százalékkal nőtt. A rövid távú mutatók közül több is kedvezően alakul.
Rövid távon a magyar gazdaságot jelenleg az emelkedő bérek, a bővülő fogyasztás és az alacsony infláció tartja mozgásban. Hosszabb távon azonban a növekedés fenntarthatóságát elsősorban az dönti el, sikerül-e megfordítani a beruházások több éve tartó visszaesését. A mostani adatok alapján ugyanis a magyar gazdaság legfontosabb strukturális kihívása továbbra is a beruházási aktivitás gyengesége.
#Gazdaság #Beruházás #KSH #MNB #Infláció #Bérek #GDP #MagyarGazdaság #Oeconomus #GazdaságiElemzés
/posztok.hu


️Az oktatási miniszter nem tudott érdemben válaszolni Szűcs Gábornak!





