Mi mozgathatja a forintot őszig?

Nemcsak az MNB döntései számítanak: az olajár, a Fed, az EU-források és még az aszály is befolyásolhatja a forint árfolyamát az ősz folyamán.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója szerint a következő hónapokban egyszerre több nemzetközi és hazai tényező alakíthatja a magyar deviza mozgását.

A legfontosabb külső tényező jelenleg az iráni háború és a Hormuzi-szoros helyzete. Augusztus elején a diplomáciai közeledés hírére a Brent olaj ára 83,87 dollárra csökkent, miután a konfliktus során többször is 100 dollár fölé emelkedett. Egy tartós enyhülés támogathatná a forintot, míg egy újabb katonai eszkaláció és a 100 dollár feletti olajár akár 370 fölé is tolhatná az euró árfolyamát.

A Fed és a dollár iránya szintén meghatározó lehet. A Fed július 29-én 3,5–3,75 százalékon tartotta a kamatsávot, ugyanakkor három döntéshozó már kamatemelést támogatott. Egy szeptemberi amerikai kamatemelés vagy egy erősebb dollár általában kedvezőtlen a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint számára.

Az EKB döntései sem elhanyagolhatók. Az eurózóna jegybankja júliusban változatlanul hagyta kamatait, ugyanakkor jelezte, hogy az energiaválság inflációs hatásai még nem teljesen láthatók. Ha az EKB az olajár-emelkedés miatt szigorúbb irányt vesz, miközben az MNB folytatja a kamatcsökkentéseket, szűkülhet a forint kamatelőnye az euróval szemben.

️ A kockázatok között továbbra is szerepel az orosz–ukrán háború esetleges eszkalációja, az európai energiaellátás bizonytalansága, a kereskedelempolitikai feszültségek és egy újabb globális kötvénypiaci átárazódás. Az IMF és az MNB egyaránt az energiaárakat, a háborúkat, a kereskedelempolitikai bizonytalanságot és a pénzpiaci átárazódást tekinti a legfontosabb lefelé mutató kockázatoknak.

Hazai oldalon a költségvetési konszolidáció hitelessége lehet a kulcskérdés. Ha a kormány világos és végrehajtható pályát mutat be a 6 százalék feletti hiány csökkentésére, az erősítheti a forintot és mérsékelheti az állampapírhozamokat. Ha azonban a kiigazítás elmarad, vagy újabb fedezetlen kiadások jelennek meg, az egyszerre ronthatja az inflációs kilátásokat, a folyó fizetési mérleget és az országkockázati megítélést.

Kulcsszerepe lehet az uniós forrásoknak is. A forint már jelentős mennyiségű jó hírt beárazott, ezért ősszel már nem elsősorban az ígéretek, hanem a konkrét jogszabályok, költségvetési intézkedések és pénzügyi átutalások számíthatnak. Ha ezek elmaradnak, az a forint gyengülésének irányába mutathat.

Az időjárás és a vízhiány ma már nem csupán mezőgazdasági kérdés. A HungaroMet szerint az ország túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos aszály alakult ki. A rekordalacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű termelése a normál kapacitás felére csökkent, és felmerült a teljes átmeneti leállás veszélye is. Ez növelheti a villamosenergia-importot, ronthatja a külkereskedelmi mérleget, emelheti az energiaárakat, valamint az agrárkárokon keresztül az élelmiszer-inflációt és a költségvetési kompenzációs igényt.

A forint árfolyamát ősszel nem egyetlen tényező, hanem az energiapiaci folyamatok, a jegybanki döntések, a költségvetési politika, az EU-források és az időjárási kockázatok együttesen alakíthatják.

#Oeconomus #forint #euró #MNB #Fed #EKB #infláció #energia #gazdaság #magyargazdaság