Lehet-e egy háborúban álló ország az Európai Unió következő nagy bővítési projektje? Ukrajna csatlakozási folyamata minden korábbinál gyorsabb politikai támogatást kapott, miközben a legnehezebb reformok még csak most következnek.

▾ Az ország 2022-ben kapta meg a tagjelölti státuszt, 2024-ben pedig hivatalosan is megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.

▾ 2026-ban már két tárgyalási klaszter is megnyílt: az alapvető értékekhez, valamint a külkapcsolatokhoz kapcsolódó területek.

▾ A háborús környezet ellenére Ukrajna több fontos reformot is végrehajtott. Előrelépések történtek a korrupció elleni fellépésben, a közigazgatási digitalizációban, az igazságügyi reformokban és a közbeszerzési rendszer fejlesztésében.

▾ Az EU-val kötött társulási megállapodásnak köszönhetően több gazdasági és szabályozási területen már korábban megkezdődött a jogharmonizáció, így a belső piacra vonatkozó uniós szabályok egy részéhez Ukrajna már közelebb került.

▾ A legösszetettebb kihívást várhatóan nem a külpolitika vagy a belső piac, hanem a mezőgazdaság jelenti majd. Ukrajna Európa egyik legnagyobb agrártermelője, így az uniós agrártámogatási rendszerhez és a közös agrárpolitikához való alkalmazkodás mind Kijev, mind Brüsszel számára jelentős feladat lesz.

▾ A csatlakozási folyamatot továbbra is alapvetően befolyásolja a háború, amely szinte minden reformterületre hatással van, az intézményrendszertől kezdve a gazdasági alkalmazkodáson át egészen az újjáépítés kérdéséig.

▾ Bár Ukrajna politikai támogatottsága erős az Európai Unióban, minden tárgyalási klaszter megnyitásához és lezárásához valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség.

Mely területeken haladt előre Ukrajna a leggyorsabban, milyen kihívásokat jelent a háború az uniós integráció szempontjából, és miért lehet a mezőgazdaság a csatlakozási folyamat egyik legnehezebb kérdése?

A teljes elemzés a kommentek között olvasható. ️