Mi számít egészséges élelmiszernek és ki engedheti meg magának?

A kormány terve szerint 27%-ról 5%-ra csökkenhetne az „egészséges élelmiszerek” áfája, első körben a zöldség- és gyümölcstermékek esetében. A vita azonban rögtön egy alapvető kérdésbe ütközik: mit tekintünk egyáltalán egészséges élelmiszernek?

Sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs egységes definíció erre.

Bár az uniós szabályok pontosan meghatározzák, mikor nevezhető egy termék cukormentesnek, zsírszegénynek vagy magas fehérjetartalmúnak, ezek a kategóriák önmagukban még nem jelentik azt, hogy egy termék egészséges.

Az egészséges táplálkozás ráadásul gazdasági kérdés is.

Az alacsonyabb jövedelmű háztartások bevételeik nagyobb részét költik alapvető élelmiszerekre, miközben a bio-, funkcionális vagy speciális étrendi termékek gyakran nehezebben elérhetők számukra.

Ezért az sem mindegy, hogy egy esetleges áfacsökkentés mely termékekre vonatkozna.

Az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfája erősebb szociális és újraelosztási hatással járhat.

A prémium kategóriás bio- és funkcionális termékek támogatásából ugyanakkor nagyobb arányban profitálhatnak a magasabb jövedelmű fogyasztók.

A kérdés tehát nemcsak az, hogy mi számít egészséges élelmiszernek, hanem az is, hogy kik lennének az intézkedés valódi nyertesei.

Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium szerint az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése 140–150 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést is okozhatna.

A teljes elemzés a kommentben található linken olvasható.

#Oeconomus #ÁFA #EgészségesÉlelmiszer #Infláció #Gazdaság #Élelmiszerárak #Táplálkozás #TudatosVásárlás #Közgazdaság #MagyarGazdaság #Egészség #Élelmiszeripar