2016 vége óta nem volt ilyen alacsony az infláció Magyarországon

A KSH friss adatai szerint 2026 júliusában a fogyasztói árak átlagosan mindössze 1,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami nemcsak a júniusi 1,7%-os értéknél alacsonyabb, hanem az elemzői várakozásokat (1,5%) is kedvezően felülmúlta. Júniushoz képest az árak 0,1%-kal csökkentek, így a júliusi adat 2016 vége óta a legalacsonyabb éves inflációs ráta Magyarországon.

Mit mutatnak a részletes adatok?

Az élelmiszerárak tovább mérséklődtek. Éves összevetésben 1,1%-kal, havi alapon pedig 1%-kal csökkentek az árak. A legnagyobb havi áresést a burgonya (-13,5%), a friss zöldségek (-8,9%) és a friss hazai-, illetve déligyümölcsök (-5,6%) esetében mérte a KSH. Emellett olcsóbb lett a tojás, a hal, a sertéshús, az alkoholmentes üdítőitalok, a sertészsiradék, a bolti kávé, valamint a rizs és más hántolmányok is. Bár néhány termék – például a száraz hüvelyesek vagy a csokoládé – drágult, összességében az élelmiszerek lefelé húzták az inflációt.

Az üzemanyagok ára is mérséklődött. Egy év alatt 0,1%-kal, júniusról júliusra pedig 1,3%-kal csökkentek az árak. A nemzetközi olajpiacon az iráni konfliktus enyhülésével megnyugvás következett be, miközben a hazai üzemanyagárak ismét nagyobb mértékben követik a piaci folyamatokat.

A szolgáltatások továbbra is az infláció fő hajtóerejét jelentik. Egy év alatt 4,7%-kal emelkedtek az árak, havi alapon pedig 1,6%-os növekedést mértek. A nyári szezon hatására jelentősen drágult a külföldi üdülés (+9,2%), a belföldi üdülés (+6,2%) és az egyéb távolsági utazások (+4,1%). Emellett július 1-jével kifutottak a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók, valamint a biztosítók önkéntes árkorlátozásai, ami szintén hozzájárult a szolgáltatási árak emelkedéséhez.

Mi áll az alacsony infláció mögött?

Az év elejéhez képest továbbra is erősebb forint mérsékelte az importált inflációt, kedvezően hatva többek között az importtermékek, az üzemanyagok és egyes szolgáltatások áralakulására.

Az árrésstop kivezetése egyelőre nincs napirenden, miközben a kormány tervei között szerepel a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5%-ra csökkentése. Ennek fogyasztói árakra gyakorolt hatása ugyanakkor attól is függ majd, hogy a kereskedelmi láncok milyen mértékben érvényesítik az adócsökkentést áraikban.

Az aszályhelyzet továbbra is fontos kockázatot jelent. A gyengébb mezőgazdasági termés az év második felében ismét felfelé nyomhatja egyes élelmiszerek árait.

Milyen inflációra számíthatunk?

A jelenlegi folyamatok és a bázishatások alapján az infláció az év hátralévő részében várhatóan 2% alatt maradhat, majd az év végére ismét 2% fölé emelkedhet, de továbbra is a jegybank toleranciasávján belül maradhat. Egy dinamikusabb inflációs pálya esetén is legfeljebb a 3%-os szint közelébe emelkedhet az év végére.

Az éves átlagos infláció 1,8–1,9% körül alakulhat 2026-ban.

Az augusztus eleji elemzői várakozások szerint 2027-ben az éves átlagos infláció 2,2%, míg az év végére 2,6% lehet. Az MNB júniusi Inflációs jelentésében ugyanakkor lefelé módosította előrejelzését: 2026-ra 1,8%-os, míg 2027-re 2,3%-os éves átlagos inflációval számol.

Nemzetközi összevetésben is kedvező a magyar adat

Júniusban az Európai Unió átlagos inflációja 2,9% volt, miközben Magyarország harmonizált inflációs mutatója (HICP) 2,1%-ot tett ki. A júliusi előzetes adatok alapján a magyar HICP 1,6%-ra mérséklődött, amellyel Magyarország továbbra is az Európai Unió legalacsonyabb inflációjú országai közé tartozik. Az eddig közzétett adatok alapján még Észtországban – amely a legalacsonyabb inflációjú tagállamok közé tartozik – is 2%-os volt az éves infláció júliusban.

A júliusi adatok alapján az árstabilitás helyreállása tovább folytatódik Magyarországon. Ugyanakkor a szolgáltatások magasabb árdinamikája, az aszály mezőgazdasági hatásai és a nemzetközi nyersanyagpiaci folyamatok továbbra is felfelé mutató kockázatot jelentenek. A jelenlegi kilátások alapján azonban 2026 egészében is alacsony inflációval számolhatunk.