️ Vaj vagy ágyú? Meddig finanszírozható Európa újrafegyverkezése?

A közgazdaságtan egyik legismertebb dilemmája szerint a nemzetgazdaságoknak gyakran választaniuk kell a védelmi kiadások és a jóléti célú költések között. Minél több forrás jut fegyverkezésre, annál kevesebb maradhat oktatásra, egészségügyre vagy szociális ellátásokra.

A közvélemény-kutatások alapján az európaiak többsége támogatja a haderőfejlesztést, de csak addig, amíg annak árát nem adóemeléssel vagy a közszolgáltatások visszavágásával kell megfizetni. Ez a kettősség az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Lengyelországban is jól látható.

Ez komoly kihívást jelent a kormányok számára: miközben a NATO-tagállamok vállalták, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, a politikai és társadalmi támogatás hosszú távú fenntartása korántsem magától értetődő.

A német fregattprogram leállítása és a Rheinmetall árfolyamának látványos zuhanása jól mutatja, hogy a politikai döntések milyen gyorsan átírhatják a védelmi ipar kilátásait. A kérdés már nem csupán az, hogy Európa mennyit költ védelemre, hanem az is, hogy meddig tartható fenn ez a pálya gazdasági és társadalmi feszültségek nélkül.

A teljes elemzés a kommentben olvasható.