Júniusban tovább lassult az infláció Magyarországon: a fogyasztói árak éves alapon 1,7%-kal emelkedtek, ami alacsonyabb a májusi 1,8%-nál, és a piaci várakozásokat (1,9%) is felülmúlta. Az infláció ezzel továbbra is a Magyar Nemzeti Bank 2–4%-os toleranciasávja alatt maradt, miközben a maginfláció változatlanul 2%-on állt.

Mi áll a kedvező adatok mögött?
Júniusban összességében nem emelkedtek a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest.
Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2%-kal csökkent májushoz viszonyítva. A friss zöldségek, a tojás, a vaj, a burgonya és a péksütemények olcsóbbak lettek, ugyanakkor néhány termék – például a gyümölcsök vagy a hal – drágult.
Az üzemanyagárak stagnáltak, miközben a világpiaci olajár jelentősen mérséklődött, ami a hónap végére már a hazai piaci üzemanyagárakban is megjelent.
Az erős forint továbbra is fékezi az inflációt. Az év eleje óta a hazai fizetőeszköz mintegy 8%-kal erősödött az euróval és 6%-kal a dollárral szemben, ami fokozatosan csökkenti az importált termékek, az üzemanyagok és számos fogyasztási cikk árnyomását.
A szolgáltatások ára tovább emelkedett, de a drágulás üteme lassult: éves alapon 4%-ra mérséklődött a májusi 4,3%-ról.

Az infláció mérséklődését több tényező is támogatta: a kedvezőbb nemzetközi energiaárak, az erős forint, valamint a hazai intézkedések – köztük a rezsivédelem és az árrésstop – egyaránt hozzájárultak az árak stabilizálódásához.

A jelenlegi előrejelzések szerint a nyár végétől ismét fokozatos inflációs gyorsulás várható, ugyanakkor az árnövekedés üteme az év második felében is várhatóan 2–3% között maradhat, így az éves átlagos infláció 2026-ban 2% körül alakulhat, ami jelentős javulás a tavalyi 4,4%-os átlaghoz képest.

Nemzetközi összevetésben is kedvező a magyar helyzet: a májusi adatok alapján Magyarország az Európai Unió legalacsonyabb inflációjú országai közé tartozott.

Elemzésünk linkje a kommentekben.