KSH: Az első negyedévben a GDP 9%-át érte el a kormányzati szektor hiánya

A KSH előzetes adatai szerint 2026 első negyedévében a kormányzati szektor hiánya 2090 milliárd forint, a GDP 9%-a volt. Ez 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A hiány növekedése annak ellenére következett be, hogy az állami bevételek is jelentősen emelkedtek. Az első negyedévben 960 milliárd forinttal, vagyis 11,5%-kal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ami elsősorban az élénkülő fogyasztásnak, a béremelkedéseknek és az ezek nyomán bővülő adóbevételeknek köszönhető. Ez 2023 óta a legerősebb első negyedéves bevételnövekedésnek számít.

A kiadások ugyanakkor gyorsabb ütemben bővültek: 1798 milliárd forinttal, 18,7%-kal haladták meg a 2025 első negyedévi szintet. A kiadások növekedésében szerepet játszottak többek között a családtámogatási és adócsökkentési intézkedések, a nyugdíjkiadások emelkedése, valamint az ágazati béremelések.

A 9%-os GDP-arányos hiány az elmúlt évekhez képest magas érték, ugyanakkor történelmi összevetésben nem példa nélküli. A KSH 1999 óta közölt adatai alapján 2006 első negyedévében 15,4%, 2002 negyedik negyedévében 17,5%, míg 2020 negyedik negyedévében 16,8% volt ugyanez a mutató.

A kormány jelenlegi várakozásai szerint a 2026-os éves költségvetési hiány 7% felett alakulhat, szemben a korábban tervezett 5%-kal. Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint a kabinet új költségvetési menetrendet készít, amelyet legkésőbb augusztus végéig mutatnak be, a jövő évi költségvetés tervezetét pedig október végén nyújtják be.

Fontos ugyanakkor, hogy a 9%-os adat az első negyedévre vonatkozó ESA-egyenleg, nem pedig a teljes év várható hiánya. Az éves költségvetési egyenleget az év hátralévő részének gazdasági folyamatai, valamint a bevételek és kiadások alakulása érdemben befolyásolhatják.