A legtöbben a gyenge forint miatt aggódnak. De mi történik akkor, ha a forint túl gyorsan és túl sokat erősödik?

Az Európai Központi Bank adatai szerint az euró/forint árfolyam a 2026. április eleji 382 körüli szintről 2026. június 4-re 354,33-ra csökkent. A forint tehát látványosan erősödött az euróhoz képest.

Ennek vannak egyértelmű előnyei:
olcsóbb import,
alacsonyabb inflációs nyomás,
nagyobb vásárlóerő.

️ Egy ponton túl azonban az erős forint már problémát is jelenthet.

Ha a forint erősödik, a magyar exportőrök termékei drágábbnak tűnhetnek a külföldi vevők számára. Ha pedig a vállalat nem tud árat emelni, ugyanazért az euró- vagy dollárbevételért kevesebb forintot kap.

Ennek következménye lehet:
alacsonyabb nyereség,
kisebb beruházási mozgástér,
gyengülő exportteljesítmény.

A nemzetközi kutatások szerint a tartós reálárfolyam-felértékelődés különösen a feldolgozóipart és az árérzékeny exportágazatokat érintheti hátrányosan.

Persze nem minden vállalat jár rosszul. Azok a cégek, amelyek sok importált alapanyagot használnak, akár profitálhatnak is az erősebb forintból. A magas hazai költséghányaddal és szűk haszonkulccsal működő exportőrök számára viszont már versenyképességi kockázatot jelenthet.

Ezért nem az a kérdés, hogy erős vagy gyenge legyen-e a forint.

A valódi kérdés az, hogy az árfolyam összhangban van-e a magyar gazdaság termelékenységével, bérköltségeivel és exportpiaci versenyképességével.

A jelenlegi forinterősödés mögött nem elsősorban a termelékenység javulása, a beruházások megugrása vagy az ipari teljesítmény áll.

A háttérben többek között:
a piacok reakciója a Tisza-párt győzelmére,
az EU-s forrásokkal kapcsolatos várakozások,
valamint a magas magyar reálkamat állhat.

A jegybanki alapkamat továbbra is 6,25%, miközben az áprilisi infláció mindössze 2,1% volt.

Egy stabil és kiszámítható forint segíti a gazdaságot. Egy túl gyors és túlzott erősödés viszont már fékezheti az exportot – különösen egy olyan nyitott gazdaságban, mint Magyarország.

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média