Az uniós források ügyében fontos bejelentéseket tett a kormány a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A cél a Magyarországnak járó uniós pénzekhez való hozzáférés felgyorsítása, a folyamat azonban jóval összetettebb annál, mint hogy Brüsszel egyszerűen átutal egy nagy összeget a magyar költségvetésnek.

A források lehívása szigorú feltételekhez, reformokhoz és mérföldkövek teljesítéséhez kötött. Ráadásul a pénzek egy része nem feltétlenül új beruházásokat finanszírozhat, hanem korábban magyar forrásból előfinanszírozott projektek költségeit térítheti meg. Emiatt a források egyik legnagyobb nyertese akár maga a költségvetés is lehet.

Összegyűjtöttük, hogyan működik az uniós finanszírozás rendszere, mire lehetne fordítani a rendelkezésre álló forrásokat, mit jelent az előfinanszírozott projektek utólagos megtérítése, és milyen hatással lehet mindez a magyar gazdaságra.

Hogyan érkezik az uniós pénz?

Az EU nem utal át egy összegben milliárdokat a magyar költségvetésnek.
A kohéziós forrásoknál Magyarország előbb megvalósítja vagy finanszírozza a projekteket, majd az EU utólag téríti meg az elszámolható költségeket.
A helyreállítási alap (RRF) még szigorúbb rendszer: itt nem a számlák, hanem az előre vállalt mérföldkövek és reformok teljesítése alapján érkezik a pénz.
A politikai megállapodás, a program jóváhagyása és a tényleges pénzbeérkezés három külön lépés.

Mire költhetné Magyarország a közel 10 milliárd eurót?

1,8 milliárd euró közlekedésre
➤InterCity-flotta megújítása
➤mintegy 200 vasúti kocsi cseréje
➤HÉV-fejlesztések (Csepel, Ráckeve, Szentendre)

1,5 milliárd euró energiahálózat-fejlesztésre
➤évente további 1000 MW megújuló kapacitás csatlakoztatása

Lakhatási programok
➤kollégiumok
➤bérlakások
➤Budapest, Debrecen, Győr

1,5 milliárd euró vállalkozásfejlesztésre
➤támogatások
➤kedvezményes hitelek

2,2 milliárd euró kutatás-fejlesztésre
➤egyetemi K+F programok
➤innovációs beruházások

1,1 milliárd euró villamos- és egyéb közlekedési fejlesztésekre

️ Mi történik a korábban előfinanszírozott projektekkel?

Az EU-pénzek egy része nem új beruházást finanszírozhat, hanem korábbi állami kiadásokat téríthet meg.

Ha egy projekt:
➤szerepel a jóváhagyott programban,
➤megfelel az uniós szabályoknak,
➤teljesíti a mérföldköveket,
akkor Brüsszel utólag megtérítheti a költségek egy részét.
Ez azt jelenti, hogy a pénz egy része nem új gazdasági impulzus, hanem a korábbi állami kiadások visszatérítése.

Mit jelent ez a költségvetésnek?
Javíthatja az államháztartás helyzetét.
Csökkentheti az állam finanszírozási igényét.
Mérsékelheti az adósság finanszírozásának költségeit.
Ugyanakkor a gazdasági növekedés szempontjából nem ugyanaz, mintha teljesen új beruházások indulnának.

️ A legfontosabb következtetés
A közel 10 milliárd euró nem „ingyen pénz”, amely automatikusan megérkezik Magyarországra.

A források lehívása:
reformokhoz,
mérföldkövekhez,
jóváhagyott projektekhez,
és szigorú uniós elszámolási szabályokhoz kötött.

A várható pénzek egy része új fejlesztéseket finanszírozhat, másik része pedig korábban előfinanszírozott beruházások költségeit térítheti meg.

És a lényeg; rávilágítottam mi járhatott a német kancellár fejében amikor Magyar Péterrel tartott sajtótájékoztatót és emberünk hozta a formáját ott is

Energiaválságban nem szabad energiaadóval mesterségesen tovább emelni az árakat

A párizsi klímaegyezmény fölösleges, az EU-s zöld átállást le kell állítani, klímapánikra semmi ok Szarka László MTA-s tudós, geofizikus szerint. Szarka Lászlóval átbeszéltük a klímaváltozást, a…

Nesze neked demokrácia! Ursula indíts már kötelezettség szegési eljárást nénje!

„Nagy árat fizet, aki a Nyugatot választja.”

Putyin üzenete nemcsak Örményországnak szól, hanem az egész posztszovjet térségnek.

Mi történik, amikor egy ország ki akar lépni Oroszország árnyékából?

A…

TARTOZOM EGY ŐSZINTE VALLOMÁSSAL!!!

A SZINISZTERELNÖK MIATT tegnap életemben először irredenta gondolataim támadtak!!! És kicsit szégyellem magam emiatt... De valahol MÉGIS JÓL ESIK!!!

„MINDENT…

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média