️ Irán nukleáris játszmája

Miközben Donald Trump szerint az egyetlen valódi cél, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, a háttérben továbbra is komoly geopolitikai játszmák zajlanak.
Az iráni urándúsítás mértéke azonban valóban aggodalomra ad okot: a 60%-ra dúsított készlet technológiailag már csak egy lépésre van a fegyverminőségű szinttől.

Pedig Irán energiahelyzete önmagában nem indokolna ekkora nukleáris programot. Az ország a világ második legnagyobb bizonyított gázkészletével és harmadik legnagyobb olajkészletével rendelkezik, energiaellátását döntően ezekre az olcsó saját forrásokra alapozza.

Ennek ellenére már a sah idején, 1974-ben megszületett a döntés nukleáris erőművek építéséről, amelyet az 1979-es iszlám forradalom szakított félbe.
A projektet végül orosz együttműködéssel élesztették újjá, de a bushehri atomerőmű csak 2013-ban kezdhette meg működését.

Ma ez Irán egyetlen működő nukleáris erőműve
Kapacitása mindössze 915 MW
Az iráni energiamix csupán 0,5%-át adja

Éppen ezért sok szakértő szerint a jelenlegi nukleáris program mérete és a magas szintű urándúsítás nehezen magyarázható pusztán civil energetikai célokkal.

Az amerikai-iráni tárgyalások tétje óriási:
a magas dúsítottságú urán sorsa
az iráni dúsítási kapacitások jövője
a nemzetközi ellenőrzések visszaállítása
és egy esetleges közel-keleti nukleáris fegyverkezési verseny elkerülése

️ Mert ha Irán atomfegyverhez jut, könnyen dominóhatás indulhat el a régióban. Minél több állam rendelkezik nukleáris fegyverrel, annál nagyobb a kockázata annak, hogy egyszer valaki használni is fogja.

László Dávid írását a hozzászólásoknál éritek el!