Kapitány István miniszter meghallgatása a Gazdasági és Energetikai Bizottságban

Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága támogatta Kapitány István miniszteri kinevezését.

Meghallgatásán elmondta: a gazdaság beindításának kulcsa a bizalom – befektetői és lakossági oldalon egyaránt. A fő cél a kiszámíthatóság megteremtése: kiszámítható szabályok, tisztességes verseny és korrupció elleni fellépés. A gazdaságpolitika feladata a bizalmi környezet megteremtése lehet.

A fogyasztói és vállalati bizalmi indexek 2025 közepe óta javuló tendenciát mutatnak. A GKI havi jelentései alapján a fogyasztói bizalmi index különösen az idei év eleje óta erősödik. A konjunktúraindex a gazdasági hangulat egyik legfontosabb mutatója, amely azt jelzi, mennyire optimista a lakosság a gazdasági helyzet alakulását illetően.

A javuló hangulatot a kiskereskedelmi forgalom erősödése is tükrözi: 2024 tavasza óta folyamatos bővülés látható, 2025 második felétől pedig stabilan erős a belső fogyasztás. Az idei évben a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés egyik fő motorja, amelyhez idővel a beruházások is felzárkózhatnak.

Az üzleti bizalmat az ipar kedvező márciusi teljesítménye is erősítheti, ugyanakkor továbbra is korai trendfordulóról beszélni – különösen a német gazdaság gyengélkedése miatt.

A meghallgatás másik kiemelt témája a belgazdaság megerősítése volt. A miniszterjelölt szerint a magyar ipar fejlesztése mellett kiemelt szerepe lehet az innovációnak, a startupbarát környezetnek és a Ganz Ábrahám Programnak. A program kapcsán előkerült a hazai innováció és a magyar tehetségek támogatásának kérdése is.

Többször hangsúlyozta, hogy a modern gazdaság már egyre inkább az emberi tudásról szól, ezért a humán tőke fejlesztése a gazdaságpolitika egyik központi eleme lehet.

Az idősödő társadalom miatt egyre inkább zsugorodik a munkaerőállomány, miközben nő a munkaerő- és tehetséghiány. Ennek kezelésére a munkaerőpiac peremén lévő, kevésbé aktív csoportok – diákok, kisgyermekes szülők, nők, nyugdíjasok, megváltozott munkaképességűek – bevonását és aktivizálását tartják fontosnak.

Emellett a digitalizáció és az automatizáció is komoly kihívás elé állítja a munkaerőpiacot. Magyarországon akár 922 ezer munkahelyet érinthet az automatizáció és a mesterséges intelligencia – elsősorban a feldolgozóiparban –, miközben az IMF becslése szerint a fejlett országokban a munkahelyek akár 60%-a is érintett lehet.

Ezért kiemelt jelentőségű lehet az élethosszig tartó tanulás, a felnőttképzés és az átképzések erősítése. Az elmúlt években fejlődés és modernizáció zajlott ezen a területen, ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a részvételi arány növelése.
A termelékenység növelése szintén központi kérdésként jelent meg. Ha korlátozott az új munkaerő bevonása (extenzív növekedés), akkor a meglévő munkaerő hatékonyságának javítása (intenzív növekedés) válik a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezőjévé.

A TISZA Párt gazdaságpolitikai elképzelései között hangsúlyosan szerepel a kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) erősítése, a tudásközpontok fejlesztése és a magasabb hozzáadott értékű gazdasági szerkezet kialakítása. Célként fogalmazták meg, hogy 2030-ra a K+F kiadások érjék el a GDP 2%-át, majd közelítsenek a 3%-hoz.
A tervek között szerepel a digitális és automatizációs fejlesztések támogatása, a KKV-k hatékonyságának javítása, az innovatív iparágak ösztönzése, valamint egy országos innovációs stratégia kialakítása, amelyben kiemelt szerepet kapna a mesterséges intelligencia és a digitális átállás.

Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, hogy ezekből a célkitűzésekből mennyi valósulhat meg a gyakorlatban. A termelékenységi fordulat nem rövid távú politikai döntések eredménye, hanem hosszú évek alatt kialakuló folyamat, amely kezdetben kevésbé látványos eredményeket hozhat.

Külön figyelmet kapott a KKV-szektor is. Kapitány szerint Magyarországnak nem „zebrákra”, hanem globálisan versenyképes „unikornisokra” van szüksége, amelyek a világpiacon is helyt tudnak állni. Emellett fontos cél a magyar beszállítók és a hazai tudás erősítése is.

Szó esett az árrésstop jövőjéről is. Kapitány szerint az árrésstop és a különadók kivezetésének még nincs itt az ideje, ugyanakkor hosszabb távon kevesebb állami beavatkozást szeretnének.

Egyes hírek szerint az árrésstop fokozatos kivezetését az alapvető élelmiszerek – például zöldségek és gyümölcsök – áfájának 5%-ra csökkentésével hangolhatják össze. Az árrésstopok kivezetése ugyanakkor kisebb inflációs hatással járhat, amelyet részben tompíthat az erős forintárfolyam.

Az élelmiszerárak alakulására emellett külső tényezők is hatással lehetnek: a globális élelmiszer-infláció változásai, a Hormuzi-helyzet, illetve az időjárási folyamatok – például a fagykárok.

Energetikai területen a cél a versenyképes energiaárak biztosítása. Magyarország nyitott, exportorientált gazdaság, ezért a gazdasági teljesítmény szorosan összefügg az energiaárakkal.

A tervek között szerepel a rezsicsökkentési limit megemelése, a szociális tűzifaprogram erősítése, az energiahatékonysági beruházások támogatása, valamint az energiatárolás és a hálózatfejlesztés.

A miniszter szerint „több lábon álló” energetikát kívánnak kialakítani: energiatárolással, hálózatfejlesztéssel, átlátható nukleáris iparral és a költségek csökkentésével.

️ A meghallgatáson szóba került Paks II. finanszírozásának, költségeinek és megvalósítási feltételeinek felülvizsgálata is, miközben a nukleáris stratégia továbbra is kiemelt szerepet tölt be a magyar energiaellátásban.

A finanszírozás egyik fő forrásaként az uniós pénzek lehívását említette. A tárgyalások már megkezdődtek az Európai Unióval, és várakozások szerint augusztus 31-ig 10,4 milliárd eurónyi forrás válhat elérhetővé.

A miniszter szerint ezeket a forrásokat elsősorban a közlekedés, a lakhatás és az energiaipar fejlesztésére fordítanák.

Kiemelt gazdasági elemként említette a 2013 óta működő rezsicsökkentési rendszert is. Magyarországon a lakosság átlagfogyasztásig védett áron jut hozzá a háztartási energiához – például villamos energiához és földgázhoz –, így a jelenlegi közel-keleti konfliktusok miatt kialakuló, akár 50–100%-os világpiaci energiaár-emelkedés nem jelenik meg közvetlenül a lakossági számlákban, szemben Nyugat-Európa több országával.

#gazdaság #gazdaságpolitika #innováció #digitalizáció #AI #mesterségesintelligencia #startup #KKV #versenyképesség #termelékenység #kutatásfejlesztés #energia #energetika #PaksII #rezsicsökkentés #infláció #munkaerőpiac #automatizáció #technológia #EurópaiUnió