️ Energiaválság a küszöbön – kiderült, miért volt stratégiai döntés a magyar kormány energiapolitikája

A mostani közel-keleti feszültség pontosan azt igazolja, amire a magyar kormány már évekkel ezelőtt figyelmeztetett: aki feladja a stabil, vezetékes energiaellátást, az kiszolgáltatja magát a világpiacnak.
A globális termelés 12%-át adó Oroszország nemcsak olcsóbb forrás volt, hanem a kiépített vezetékrendszer miatt biztonságosabb is — ezzel szemben az EU politikai döntésekből kockáztatta az ellátást.

A Hormuzi-szoros blokádja megmutatta, mennyire sérülékeny a tengeri olajszállítás.
A világ egyik legfontosabb szűk keresztmetszete lezárult, a piac azonnal reagált: a kőolaj ára 40–60%-kal emelkedett, és új energiaválság veszélye jelent meg Európában.

Az uniós leválási politika következményei most látszanak igazán:
nőtt a Közel-Kelet szerepe Európa energiaellátásában,
az import három tengeri fojtóponton halad át,
az ellátás drágább és bizonytalanabb lett, mint a vezetékes rendszer idején.

A magyar kormány ezzel szemben következetesen kitartott a stabil, vezetékes energiaellátás és a valódi diverzifikáció mellett, miközben Brüsszel politikai döntésekből egyre kockázatosabb irányba tolta Európát.

Most, a választás előtt különösen nagy a tét:
ha ez az energiapolitika megszakadna, Magyarország ugyanabba a kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, mint azok az országok, amelyek ideológiai alapon mondtak le az olcsó és biztonságos forrásokról.

Az eredmény egyértelmű lenne:
drágább energia, bizonytalan ellátás, nagyobb külső függőség — és a válságok árát végül a magyar családok és vállalkozások fizetnék meg.

Horváth Sebestyén írása a hozzászólásoknál érhető el!