A középosztály „eltűnéséről” szóló cikkek jól illeszkednek az ellenzéki politikai narratívába, a rendelkezésre álló adatok azonban nem ezt a képet mutatják.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint
Magyarországon a hatodik legalacsonyabb a vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-mutató az EU-ban.
A szegénységnek kitett emberek aránya 2010-hez képest a felére csökkent, és
ma alacsonyabb, mint az uniós átlag,
sőt több „bezzegországnak” tartott nyugat-európai államnál is.

Az elmúlt évek válságai Európa-szerte megingatták a középrétegek helyzetét, különösen az energiaválság és a szankciós politika következményei miatt.
A kormány gazdaságpolitikájának egyik központi célja ezért az volt, hogy béremelésekkel, rezsivédelemmel és családtámogatásokkal fenntartsa a középosztály stabilitását még válságos környezetben is.

Nem mindegy azonban, milyen irány következik. Az ellenzéki javaslatok között több helyen megjelenik az adórendszer átalakítása, a kedvezmények szűkítése és a jelenlegi támogatási formák visszavágása, ami éppen a dolgozó középrétegek terheit növelné.

A választás tétje ezért nem elméleti vita a középosztályról, hanem nagyon is gyakorlati kérdés: marad-e a jövedelmi stabilitást erősítő politika, vagy olyan gazdasági irány jön, amely Európa számos országában a középosztály gyengüléséhez vezetett.

A polgárosodás nem kérdőívekben, hanem gazdaságpolitikai döntésekben dől el.

Horváth Sebestyén részletes elemzése elérhető a hozzászólásoknál!

#gazdaság #középosztály #magyarország #választás2026 #gazdaságpolitika #eu #szankciók #energia #közélet #oeconomus