Az iráni háború néhány nap alatt megmutatta, mennyire törékennyé vált Európa energiabiztonsága. ️ Az olaj ára ismét 100 dollár fölé emelkedett, az európai gázár kilőtt, a befektetők pedig aranyba és dollárba menekültek. A piacok reakciója egyértelmű: a geopolitikai kockázat ma már közvetlenül jelenik meg az energiaárakban, és ez különösen súlyosan érinti az energiaimporttól függő országokat.️

Magyarország helyzete ebben a környezetben egyszerre érzékeny és stratégiai jelentőségű. A globális sokk három csatornán keresztül érkezik a hazai gazdaságba: a dráguló olajon és üzemanyagon, az emelkedő európai gáz- és áramárakon, valamint a forint sérülékenységén keresztül. Ehhez társul a Barátság-vezeték körüli bizonytalanság, amelynek kockázata elsősorban politikai természetű. ️

Ebben a helyzetben különösen felértékelődik a kormányzat válságkezelő mozgástere.
A mostani válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy az energiapolitika nem ideológiai kérdés, hanem biztonsági kérdés. Válság idején az számít, hogy van-e tartalék, van-e mozgástér, és van-e olyan gazdaságpolitika, amely képes stabilitást tartani.

Magyarország azért tud védekezni, mert a kormány következetesen az ellátásbiztonságot, a hosszú távú szerződéseket és a stratégiai tartalékok fenntartását helyezte előtérbe, miközben az ellenzék által követelt szankciós politika és energiastratégia éppen ezt a védelmi rendszert bontaná le, és egy ilyen globális energiaválság idején súlyosan veszélyeztetné Magyarország gazdasági stabilitását.

A teljes elemzés Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatójának nyilatkozata alapján az Index.hu-n jelent meg, a cikk linkje a kommentek között található.