Mi történik a világgazdasággal, ha a globális kereskedelem legfontosabb tengeri kapui egyik napról a másikra megbénulnak?

A Közel-Keleten kiéleződő iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság ismét ráirányította a figyelmet arra, mennyire sérülékenyek a déli tengeri útvonalak. Ilyen helyzetben a világ tekintete egyre inkább észak felé fordul: az Arktisz, amelyet egyre többen az „északi Perzsa-öbölként” emlegetnek, lassan a globális energia- és kereskedelmi verseny egyik kulcsterévé válhat.

Az Index Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével készült interjúja részletesen bemutatja az északi-sarkvidéki hajózási útvonalak és energiatartalékok stratégiai jelentőségét a közel-keleti instabilitás tükrében.

Ma még a világ tengeri árukereskedelmének mindössze 0,35%-a halad át az arktiszi útvonalakon, de a klímaváltozás és a globális kereskedelmi útvonalak átalakulása miatt ez az arány 2030-ra akár 2–5%-ra is nőhet.

A térség hatalmas energiatartalékokat rejt: a világ fel nem fedezett földgázkészleteinek mintegy 30%-a, a kőolajkészletek 13%-a található az Északi-sarkvidéken.

️ Az Arktisz így egyszerre válik gazdasági lehetőségek és geopolitikai kockázatok színterévé – egy új „északi sakktáblává”, ahol a nagyhatalmak már most pozíciókat építenek.

👉 A teljes cikk elérhető a hozzászólásoknál!

#Hormuz #arktisz #kőolaj