/posztok.hu
Bevallom őszintén, miután lelepleztem a Medián hazugságát, arra számítottam, hogy a ma divatos módon a Medián vezetője, Hann Endre majd azt mondja, hogy hamisított vagy mesterséges intelligenciával…
Iráni háború: fontos gazdasági hatások és következmények
A geopolitikai feszültségek és háborúk elsőként az energiapiacot rázzák meg, majd minden másra is hatással vannak:
Gyorsan emelkedő energiaárak – olaj, gáz, áram, üzemanyag, ami az inflációt is felhajtja Megzavart szállítási útvonalak és csővezetékek – drágább energia, még ha az ellátás nem omlik össze Gazdasági lassulás – a háztartások kevesebbet költenek minden másra, a vállalkozások elhalaszthatják beruházásaikat Központi banki dilemmák – magas infláció vs. magas kamatok Élelmiszerárak növekedése – a földgáz a műtrágya előállításához, az üzemanyag a mezőgazdaság és szállítás működéséhez kell Piaci reakciók – részvényárfolyamok esése, magasabb hitelköltségek, biztonságos menedékek keresése Hosszabb távú változások – energiaforrások diverzifikálása, tárolók és LNG kapacitás bővítése, megújuló energia gyorsabb bevezetése
️ A geopolitikai konfliktusok növelhetik a számlákat, emelhetik az inflációt, lassíthatják a növekedést, és akár évekre átalakíthatják a globális kereskedelmi és energia stratégiát.
A témát Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója részletesen elemezte, bejegyzése lent olvasható. 
Most az iráni történések kapcsán jó, ha ráirányítjuk a figyelmet néhány fontos gazdasági hatásra és következményre!
A geopolitikai feszültségek és a háborúk először az energiapiacot rázzák meg, majd minden más területre is kihatnak. A legfontosabb tudnivalók pedig a következők:
Az energiaárak gyorsan emelkedhetnek, illetve még a krízisek kockázata is felhajtja az olaj- és gázárakat. A piacok azonnal, néha akár órák alatt beárazzák a bizonytalanságot.
️A háború és a feszültségek megzavarják a szállítási útvonalakat, a csővezetékeket, a finomítókat, a biztosításokat és a kereskedelmi áramlásokat. Ez drágábbá teheti az energiát, még akkor is, ha a globális ellátás nem omlik össze.
Magasabb energiaárak = magasabb infláció. Az üzemanyag, az áram, a fűtés és a közlekedés drágul – és ez szinte minden más (élelmiszer, szállítás, gyártás) költségét is megemeli.
Ha a hatások tartósak, az energiaimportáló országok növekedése lelassul. Amikor a háztartások többet költenek üzemanyagra és számlákra, kevesebb marad minden másra. A vállalkozások magasabb költségekkel szembesülnek, és elhalaszthatják a munkaerő-felvételt vagy a beruházásokat.
A központi bankok nehéz döntéssel szembesülhetnek. Ha az infláció emelkedik, a kamatok hosszabb ideig magasabbak maradhatnak – de a magasabb kamatok tovább lassíthatják a gazdaságot. Az energiaválságok valódi politikai dilemmát okoznak.
Az energiaválságok átterjednek az élelmiszerárakra. A földgáz a műtrágya előállításának kulcsfontosságú alapanyaga, az üzemanyagárak pedig hatással vannak a mezőgazdaságra és a szállításra – így az energiaválság gyorsan megmutatkozhat az élelmiszerárakban.
A piacok „kockázatkerülő” magatartással reagálnak. A bizonytalanság részvényárfolyamok esését, magasabb hitelfelvételi költségeket és „biztonságos menedék” eszközök felé történő menekülést jelenthet – ami szigorítja a pénzügyi feltételeket.
Hosszabb távon a világ átalakíthatja az energiaellátást. Az országok válaszul diverzifikálják a beszállítókat, több tároló-/LNG-kapacitást építenek, hatékonyságot ösztönöznek – és néha felgyorsítják a megújuló energiaforrások bevezetését az energiaellátás biztonsága érdekében.
Végezetül a magyar kontextus. A Barátság kőolajvezeteken való szállítás visszaállítása elemi fontossűgú, a politikai stabilitás megőrzése még ennél is fontosabb. Minden olyan terv és elképzelés, amely rövid távon kockázatot hoz az egyébként is kockázatokkal terhelt világgazdasági környezetben, káros Magyarország számára.
A geopolitikai konfliktusok növelhetik a háztartások számláit, emelhetik az inflációt, lassíthatják a növekedést, és évekre átalakíthatják a globális kereskedelmi és energia stratégiát.
