️Nem engedhetjük, hogy a piacszerzés logikája felülírja a magyar gazdaság hosszú távú érdekeit – a Mercosur-megállapodás ezt a dilemmát teszi láthatóvá.

Február 12-én elindult az idei Oeconomus Gazdasági Klub-sorozat.
A nyitóesemény fókuszában a vitatott EU–Mercosur megállapodás, valamint a magyar gazdaság jövőbeli kilátásai álltak.

Gondi Mátyás, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány alelnöke a Mercosur-megállapodás kapcsán kifejtette: az egyezmény alapvetően a piacszerzésről szól. Ezzel kapcsolatban Magyarországnak az Európai Unió vonatkozásában negatív tapasztalatai vannak, hiszen a 2004-es csatlakozást követően az agrár- és élelmiszeripar jelentős veszteségeket szenvedett el. A termelés ugyan megmaradt, ám a feldolgozóipar jelentős része kikerült magyar kézből. Mint fogalmazott, nem meglepő, hogy a Mercosur-megállapodást fenntartásokkal kezeljük .

Hangsúlyozta: az európai piacszerzést más koncepció mentén kellene megközelíteni, például a versenyképesség javítására helyezve a hangsúlyt. Az egyezménynek emellett szociokulturális vetülete is van, mivel az uniós mezőgazdaság meghatározza az Európai Unió általunk ismert és fontosnak tartott arculatát.

Rámutatott arra is, hogy az Európai Unióban mintegy 9 millió mezőgazdasági üzem működik, amelyek 90 százaléka családi gazdálkodás. Ezek a vállalkozások nemcsak a biodiverzitás megőrzésében játszanak szerepet, hanem fenntartják a vidéki társadalmi struktúrát is, hozzájárulva a térségek elnéptelenedésének megakadályozásához. Emellett a belső fogyasztást is erősítik, mivel a megtermelt jövedelmet jellemzően helyben költik el.

️„Mindezek fényében át kell gondolni a Mercosur-megállapodást, mivel komoly veszélyeket hordoz” – figyelmeztetett.

#Oeconomus #GazdaságiKlub #Mercosur #EUMercosur #agrárium #versenyképesség #vidék #gazdaságpolitika #EU #kereskedelem #biodiverzitás #magyarGazdaság