Európa az űrversenyben: erős, de lemaradóban

Az űripar globális piaca ma már közel 450 milliárd dolláros, és a következő évtizedben évi 7,6%-os növekedést várnak a szektortól. A verseny azonban egyre élesebb.

Észak-Amerika továbbra is domináns, erős állami finanszírozással és dinamikus magánszektorral.
Ázsia, élén Kínával és Indiával, a leggyorsabban növekvő térség.
Európa jelentős szereplő, de az USA és Kína mögött egyre nagyobb a lemaradás.
Részesedése a globális űripari kiadásokból 2019 és 2024 között 15%-ról 10%-ra csökkent, miközben Kína 2%-ról 15%-ra növelte arányát.

A 2024-es rakétaindítási adatok jól mutatják a különbséget:
Egyesült Államok – 154 – erős állami és magánszektorbeli háttérrel, folyamatos indítási kapacitással
Kína – 68 – intenzív állami űrprogram és növekvő ipari kapacitás mellett
Európa – 3 – üzemeltetési és kapacitáskorlátok miatt szokatlanul alacsony aktivitással

A probléma nem a tudás vagy a képesség hiánya. Az európai rendszer széttagolt, a közfinanszírozás és a magántőke bevonása elmarad a versenytársakétól.

A kiút? Egy önmagát erősítő körforgás:
több magánbefektetés, világosabb állami prioritások, nagyobb ipari kapacitás és stabilabb pénzügyi környezet.

Az űripar nem presztízskérdés – hanem gazdasági, technológiai és szuverenitási ügy is.

Jóna Bence részletes elemzését a hozzászólásoknál éritek el – az űriparról szóló rész a 6. pontban található.