„Made in Hungary” – amikor a matrica már nem elég
Trump vámjai és a származás valódi jelentése

Donald Trump újabb büntetővámok bevezetését helyezte kilátásba, ami ismét ráirányította a figyelmet egy gyakran félreértett kérdésre:
️ mit jelent valójában a „Made in Hungary” az amerikai vámhatóság szemében?

ℹ️ A legfontosabb különbség:
„Made in …” = kereskedelmi megjelölés
Country of origin = vámszármazási jogi kategória
👉 Az USA-ban nem a címke számít, hanem az, hogy hol történt a termék lényegi előállítása.

️ Mikor számít egy termék valóban magyar eredetűnek?
ha Magyarországon zajlik az érdemi gyártás
ha itt történik a meghatározó feldolgozás vagy összeszerelés
ha az előállítás gazdaságilag indokolható hozzáadott értéket teremt
puszta átcímkézés, csomagolás vagy minimális művelet nem elég

Miért fontos ez most különösen?
Az EU vámunió ugyan egységes, de az USA országszinten vizsgálja a származást és vámeljáráskor részletes dokumentációt kérhet.

Magyar szempontból kétélű helyzet:
Előny lehet azoknak a cégeknek,
- amelyek ténylegesen Magyarországon gyártanak és így elkülönülnek a vámokkal sújtott országoktól
️ Kockázat viszont azoknál,
- akik csak papíron „magyarítanának” termékeket

A kérdés tehát nem az, hogy rá lehet-e írni, hanem az, hogy
️ valóban itt készül-e a termék.

A Trump-féle vámintézkedések újra megmutatják:
a globális kereskedelemben a származás nem marketing, hanem jogi tény.

✍️ Pásztor Szabolcs elemzése kommentben olvasható.