Grönland és az arktiszi stratégiai kontroll

Donald Trump már első elnöksége alatt nyíltan jelezte igényét Grönlandra. Bár a kijelentések sokáig politikai provokációnak tűntek, a háttérben nagyon is racionális geopolitikai és gazdasági érdekek húzódnak meg.

Miért stratégiai jelentőségű Grönland?
Az USA sarkköri kontrollja a jelenlegi ~5%-ról több mint háromszorosára nőne
️ Jelentős olaj-, földgáz- és ásványkincs-potenciál
A jég olvadásával új, rövidebb globális kereskedelmi útvonalak nyílnak meg
️ Oroszország közvetlen szomszédsága → kiemelt biztonságpolitikai dimenzió
🤝 Egy NATO-n belüli katonai konfliktus a szövetség alapjait kérdőjelezné meg

️ Az Északi-sark jogi keretrendszere:
A jégtakaró ellenére is a tengerjog (UNCLOS) az irányadó
A partszakasztól mért 12 tengeri mérföld (22,2 km) az adott állam felségvize, teljes szuverenitással
Ezt követi a 200 tengeri mérföldes kizárólagos gazdasági övezet (EEZ), ahol az erőforrások kitermelése és ellenőrzése a parti államot illeti meg

Az északi sarkkörön belüli befolyási arányok:
Oroszország: közel 30%
Kanada: 15–18%
Grönland (Dánia): ~12%
Norvégia: ~10%
Egyesült Államok (Alaszka): ~5%
Izland: ~1%
Svédország és Finnország: ~1%

Stratégiai realitások:
A katonai megszállás rendkívül alacsony valószínűségű, míg a vásárlás jogilag lehetséges, de politikailag érzékeny lépés. Az Egyesült Államok befolyást már megszerezhet megszállás nélkül is, például a katonai jelenlét fenntartásával és a kínai bányászati terjeszkedés fékezésével.

Horváth Sebestyén elemzőnk részletes cikke a témában a kommentben elérhető. 👇

#Arktisz #Grönland #Geopolitika #DonaldTrump